Az előzetes számok alapján az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint négy-öt százalékkal lehet nagyobb az építőipar múlt évi teljesítménye az azt megelőző évhez képest 2021-es összehasonlítható árakon, bár a decemberi adat nincs még meg. Azt a Központi Statisztikai Hivatal február közepén közli majd az egész éves teljesítménnyel együtt, de a szövetség becslése szerint folyó áron 6700 milliárd forintot érhet el az ágazat tavalyi teljesítménye – mondta el Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Vg.hu-nak adott interjúban.
Elmondása szerint az ágazatban mért pénzromlás lényegesen magasabb szintet ért el, mint a fogyasztói árindex, és már márciusban elérte a 26 százalékot. Az elmúlt év ennek ellenére egy igen sikeres esztendő volt, az építőipar továbbra is 375 ezer embert tud foglalkoztatni. Az ágazat jövedelmezősége azonban romlott, mert az árváltozásokat, az áremelkedéseket az építőipari vállalkozások a már megkötött szerződéseknél teljes egészében nem tudták a vevőkre továbbhárítani.
– Az építőipari vállalkozások az elmúlt években ahhoz szoktak hozzá, hogy összehasonlító árakon az ágazat teljesítménye minden évben 10-15 százalékkal nőtt, az ágazat cégei a háttérben ehhez építették ki a kapacitásukat. Most, amikor ennek pont az ellenkezője, 10-15 százalékos csökkenés látható 2023-ra, ez már egy-egy cég életében akár 30-40 százalékos különbséget is jelenthet az eddig megszokott dinamikához képest. Ezért az építőipar várakozásai összességében negatívak erre az évre. Azt, hogy ez folyó áron mit jelent majd, még nem lehet tudni, és azt sem, hogy milyen infláció jöhet idén az építőiparban – mondta az szakszövetség elnöke.
Ami az ágazat munkaerőhelyzetét illeti, Koji László elmondta: az ágazat cégei idén mintegy 15-16 százalékos bérfejlesztést terveznek, nagyon nagy szóródással. Az látszik, hogy a szakmunkásokat és a mérnököket a cégek mindenképp szeretnék megtartani még akkor is, ha az elvégzendő munka csökken.
Az ÉVOSZ a mostanihoz képest erősebb versenyre számít, ez a nagy munkák területén már most érzékelhető. Több ajánlatadó jelentkezik a munkákért. A kisebb, lakosságot érintő munkáknál ez valamikor április–május tájékán lesz érezhető, legkésőbb a fővárosban, mert itt van a legtöbb folyamatban lévő felújítás, illetve építkezés.
Arról is beszélt: 2021-es áron 2100 milliárd forintnyi állami, önkormányzati munkát halasztott későbbre a magyar állam úgy, hogy az ezen összeg mögött lévő létesítmények ügyei a 2023–2024-es költségvetési évet nem érinthetik. Ez önmagában is húszszázalékos csökkenés, csak az állami megrendeléseket alapul véve. Ezzel párhuzamosan a lakosság a fizetőképessége határára ért, a korábbi lakásépítésre, lakásfelújításra félretett megtakarításai már nem elegendők ahhoz a műszaki feladathoz, amit korábban terveztek. Emellett csak rendkívül magas kamatozású hitellel tudják kiegészíteni a félretett pénzt, ezért napjainkban az emberek kivárnak, így a felújítási és az új építési megrendelések is csökkennek.
Az építőipar teljesítményét idén az ipari létesítmények, gyárak építése és a logisztikai beruházások húzzák majd fel. Ezen a területen egyértelműen látszik majd a bővülés
– vetítette előre Koji László.
Borítókép: Koji László, az ÉVOSZ elnöke (Fotó: Havran Zoltán)
