Az orosz–ukrán háború és az elmélyült energiaválság miatt a jelentősen felértékelődött az energiabiztonság kérdése. A magyar kormány prioritásként kezeli a területet, az ellátás garantálásához több döntés is született az elmúlt időszakban. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter is több alkalommal beszélt, így például a Mandiner hetilapnak adott interjúban is. A tárcavezető jelezte: a megújuló források a tervezettnél jelentősebb ütemben bővülhetnek, de az orosz gáz továbbra sem nélkülözhető. Emlékeztetett arra is, hogy Európának nehéz lesz áthidalnia a keleti gázimport kiesését, hiszen az évi négyszázmilliárd köbméteres fogyasztásból korábban 160 milliárd köbmétert az orosz behozatal fedezett. A miniszter Magyarország helyzetét kedvezőbbnek látja, köszönhetően a szankciók alóli részleges felmentéseknek, de hálózati kapcsolatok fejlesztése is hozzájárult az energiabiztonsághoz. Nagy kapacitású gázvezeték-összeköttetés például 2010 előtt mindössze két szomszédos állammal volt, ma pedig Szlovéniát kivéve mindegyikkel van, az áramhálózat pedig az összessel kapcsolódik.
Lantos Csaba korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy csökkenteni kell Magyarország energiakitettségét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése is rámutat, hogy az energiaellátás jelentős hányadát importból fedezi hazánk.
A 2020. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 57 százaléka származott behozatalból. Az ország energiaimport-függősége 2000 óta jellemzően az uniós átlag fölötti volt, 2019-ben 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit, valamint abban az évben volt a legmagasabb (69 százalék).
Egy évre rá, 2020-ra jelentős csökkenés ment végbe, amely részben a gazdaság koronavírus-járvány miatti alacsonyabb energiaigényével magyarázható.
