A miniszterelnök szerint az idei lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta. A kormány ennek ellenére úgy döntött, hogy ebben a helyzetben is megmarad a családok és a nyugdíjasok támogatása, a munkaalapú gazdaság fenntartása és a rezsivédelem. Ez azonban nem volt mindig így Magyarországon az elmúlt évtizedekben. A balliberális kormányzás alatt is voltak válságok, ám akkor mindig megszorításokkal igyekeztek a hatalmon lévők úrrá lenni a nehézségeken. Sem a Bokros-csomag, sem a Gyurcsány-csomag nem kímélte a családokat, ahogy Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején is a legkiszolgáltatottabbak jártak a legrosszabbul. Gondoljunk például a nyugdíjasokra, akiktől elvették a 13. havi juttatást.
A plusz egyhavi nyugdíjat az Orbán-kormány adta vissza: az állam az idén is kifizette a teljes összeget a háború és a szankciós politikával tetőző energiaválság ellenére.
– Fontos rögtön egyértelműsíteni, hogy Magyarországon a globális pénzügyi körök helytartói nevezik magukat baloldalnak. Amikor ők kormányoznak, akkor az ország egész egyszerűen legatyásodik. Megnő az adósság és elfogynak a tartalékok. A 2010 előtti időszakban nemegyszer láthattuk ennek ékes példáját – mondta lapunknak Boros Imre.
A közgazdász jelezte:
ennek a kormányzási gyakorlatnak aztán az a vége, hogy piaci alapon már nem lehet finanszírozni az országot. Ekkor szoktak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni.
– Ez így történt 2008-ban is. A menet ilyenkor a szokásos, az IMF megírat egy szándéklevelet, amelyben fel kell sorolni, hogy a hitelért cserébe milyen intézkedéseket vállalunk. Ezt azonban lényegében a valutaalap illetékesei mondják tollba, az adott ország illetékeseivel pedig aláíratják a dokumentumot – magyarázta a szakértő. Boros Imre hangsúlyozta: ha az IMF pénzt ad, akkor jellemzően elvárás például a szociális juttatások csökkentése és a nemzeti vagyon privatizálása. Ettől várják a bajba jutott ország pénzügyi egyensúlyának a helyreállását.
