Sokszor nem segített, hanem csak rombolt az IMF

Az elmúlt évtizedekben számos elhibázott válságkezelés fűződik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nevéhez, sőt azok az országok, amelyek elutasították az IMF és a Világbank nyújtotta hiteleket, önerőből sok esetben jobb és stabilabb eredményeket tudtak elérni. 2008-ban az elhibázott gazdaságpolitika és a válság hatására a Gyurcsány-kormány is az IMF-hez fordult, a hitelt 2016-ban tudtuk visszafizetni.

Pintér
2023. 02. 28. 19:27
IMF
The seal for the International Monetary Fund is seen near the World Bank headquarters (R) in Washington, DC on January 10, 2022. (Photo by Stefani Reynolds / AFP) Fotó: AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemzetközi szervezetek létjogosultságát, így a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tevékenységét is sok kritika érte az ezredfordulót követően, a megváltozott világgazdasági és geopolitikai helyzet miatt – emlékeztet elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az IMF egyik legismertebb bírálója Joseph Stiglitz amerikai közgazdász, aki korábban a Világbank alelnöki tisztségét is betöltötte.

Stiglitz szerint az IMF a neoliberális globalizáció fő aktoraként működik, s feladatai nagy részét elhibázta.

A közgazdász – írja a tanulmány – a kelet-ázsiai válságokat, az oroszországi átalakulást és pénzügyi összeomlást, az Argentínában kialakult gazdasági helyzetet is az IMF számlájára írta. Stiglitz a legnagyobb problémának a monetarista dogmákhoz való szoros ragaszkodást, az intézmények közgazdasági jelentőségének figyelmen kívül hagyását tartotta, továbbá azt, hogy az IMF vezetőségi szintjét belengi a politikai manipuláció. A washingtoni konszenzust követve végrehajtott reformok a teljes világgazdaságot hajlamosabbá tették a válságokra és csökkentették a fejlődőképességét. A válságok bekövetkeztekor az IMF elhibázott kezelési módokat kényszerített az érintett országokra, amivel a gazdasági helyzetük tovább romlott.

Önerőből jobb eredmény

Stiglitz a gazdasági fokozatosság híve, elméleteiben részletesen kifejti, hogy azok az országok, amelyek visszautasították az IMF és a Világbank által nyújtott hiteleket, önerőből sok esetben stabilabb és jobb eredményeket tudtak elérni, mint a pénzügyi támogatás segítségével. Az Oeconomus elemzése szerint

a 2008–2009-es gazdasági válság Stiglitz elméleteit igazolta, különösen a pénzügyi szabályozás megerősítésének mielőbbi szükségességével kapcsolatban.

Akkor több európai ország – köztük Magyarország és Románia – is a valutaalaphoz fordult segítségért, amely hitelkritériumként szigorú szabályokat határozott meg. Románia esetében például a költségvetés kiigazítása mellett az egységes bérezés tervezetének megalkotása, az adóügyi felelősség, valamint a nyugdíjrendszer reformja is szerepelt a reformok között. Magyarország ekkor szintén hitelfelvételre kényszerült, amelynek során az IMF, az Európai Unió és a Világbank együttesen mintegy húszmilliárd eurónak megfelelő összeget biztosított az ország finanszírozási és likviditási feszültségeinek oldására.

A hiteleket 2016-ban tudta az Orbán-kormány véglegesen visszafizetni.

A nemzetközi szervezetek hitelességét a 2021-ben kirobbant botrány is rontotta, amikor azzal vádolták őket, hogy a Doing Business rangsort politikai eszközökkel manipulálták – ez szintén Joseph Stiglitz korábbi álláspontját igazolta.

Borítókép: Az IMF logója a Világbank washingtoni központja szomszédságában (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.