Hatalmas hasznot hozott az orosz–ukrán háború az Adria-kőolajvezeték üzemeltetőjének, a Janafnak. A nyugati szankciók nyomán leállított orosz kőolajszállítások egy részét Európa ugyanis tengeri úton volt kénytelen pótolni, ez pedig felértékelte a vezeték és vele együtt Horvátország stratégiai szerepét is a kontinens energiaellátásában. A kialakult szituáció miatt a hat ország ellátásában is komoly szerepet játszó, 631 kilométer hosszú csővezeték az elmúlt évben csaknem 120 millió eurós (46 milliárd forint) bevételre és 50 millió euró (19,5 milliárd forint) tiszta haszonra tett szert. Ekkora üzleti nyereségre a csaknem ötven évvel ezelőtt épült vezeték történetében még nem volt példa. A 78 százalékban horvát állami cégek tulajdonában lévő vállalat azonban nem osztja szét a hirtelen jött profitot. A pénz egy részét a vezeték és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésébe fektetik, ez viszont nem elegendő mindenre, ezért az uniótól is segítséget várnak. Brüsszel a RePower EU program keretében már jelezte is, hogy készen áll bizonyos fejlesztések támogatására.
Azelőtt sosem használták ki a kapacitásait
Az 1974 és 1979 között épült Adria-kőolajvezeték névlegesen évi 24 millió tonna kőolaj szállítására alkalmas. Az elmúlt évtizedekben viszont általában csak a kapacitásainak a felét használták ki. Éppen ezért ez idáig nem merült fel a bővítés kérdése. Az energiapiac átalakulása viszont drasztikusan megváltoztatta a helyzetet.
A csövek 2022-ben már 80 százalékos kapacitáson működtek, azonban, ha valamilyen oknál fogva leállna a Barátság kőolajvezeték Oroszországból Magyarországra vezető ága, abban az esetben a horvát vezeték már nem lenne elegendő. Akkor ugyanis a balkáni államok mellett ennek a hálózatnak kellene ellátnia üzemanyaggal teljes egészében Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot is.
Annak érdekében, hogy ez lehetségessé váljon, további évi 15 millió tonnányi kapacitásbővítésre volna szükség. Ez a Janaf képviselői szerint relatív egyszerűen megvalósítható. A szállítandó mennyiség ugyanis növelhető, ha a már meglévő csöveket egy speciális polimer vegyülettel vonják be belülről. Ez az eljárás ugyanis csökkenti a súrlódást a vezetékben és így a szivattyúk nagyobb nyomással tudják pumpálni a nyersolajat. Ezt a beruházást a tervek szerint a Janaf még idén elvégzi.
Hosszú távon azonban ez nem lesz elég, ezért a horvátok szükség esetén készen állnak egy újabb, a már meglévő hálózattal párhuzamosan futó csővezeték kiépítésére is. A Janaf szerint ez a munka is relatív gyorsan, akár egy év alatt elvégezhető, hiszen a terület már megvan és az infrastruktúra is adott. Egyedüli gondot a pénz jelenti, egy újabb, a Krk szigeti kikötőtől a magyar határig tartó cső lefektetése ugyanis előreláthatólag 150 és 200 millió euró körüli költséggel járna. A magas ár miatt a horvátok ezt a beruházást csakis akkor vállalnák be, ha a munkálatok finanszírozásába a Mol és a Slovnaft és a szintén a vezetéket használó szerb kőolajvállalat, a NIS is beszállna.
Bővítik a tározóikat is
A Janaf a szállítási kapacitásain túl a tározóit is bővíti.
A tervek szerint a meglévő olajtartályaik befogadóképességét 640 ezer köbméterrel növelik, ezzel a Janaf által raktározható kőolaj mennyisége megközelíti majd a hárommillió köbmétert. Az unió ezt a beruházást támogatja, a horvát tartályok ugyanis egyfajta tartalékot is jelentenek majd egy esetleges vészhelyzet során.
A létesítmények építése még nem kezdődött el, azt viszont tudni lehet, hogy a háború előtt ezek megépítése általában egy évet vett igénybe, viszont a jelenlegi helyzetben kiszámíthatatlanná vált, hogy meddig tarthat az építkezés. A korábban épült tározók egyes alkatrészeit ugyanis Oroszországból szállították, ez viszont most nem lehetséges.
Magyar érdek
Az Adria-kőolajvezeték bővítése Magyarország számára stratégiai érdek, hiszen ha nem érkezik az országba orosz olaj, akkor csakis Horvátország felől tudunk majd üzemanyagot beszerezni. Azonban nem csak ennyi érdeke fűződik Magyarországnak a délről érkező csövekhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a Janaf 78 százaléka horvát állami tulajdonban van, a társaságban jelentős érdekeltségei vannak a magyar nagyvállalatoknak is. A Mol-csoporthoz tartozó horvát kőolajipari vállalat, az INA ugyanis a részvények 11,8 százalékát birtokolja, de közel 2,5 százalékos tulajdonrésszel jelen van a vállalatban az OTP Bank is.
Borítókép: Az Adria-kőolajvezeték a Mol Dunai Finomítójába érkezik (Fotó: Bloomberg)
