Bajban a szerb málnatermesztők

Két hónap múlva kezdődik a málnaszüret Szerbiában, pedig még a tavalyi gyümölcs jelentős része is a hűtőházakban várakozik. Évtizedek óta először fordul elő, hogy a termesztők adóssággal fordulnak rá az új gazdasági évre. De nem csak ők vannak gondban. A hűtőházasok számára az IMF-szerződés miatt dráguló áram egyre nagyobb rezsiköltségeket eredményez.

málna Forrás: Pexels

Vojislav Stankovics mezőgazdasági elemző szerint az ágazat problémáját a feldolgozóipar bővítése oldaná meg. A szakember szerint emellett az is gond, hogy a termelők és a külföldi felvásárlók közé számos közvetítő beékelődik, vagyis a málna csak másod- vagy harmadkézből kerül a külföldi piacra. Stankovics szerint ezt elkerülendő, a gazdáknak össze kell fogniuk, és egységesen értékesíteniük. „Ezek a köztes szereplők csökkentik mezőgazdaságunk versenyképességét” – hangsúlyozza az elemző. Példaként az ariljei málnatermesztőket említette, akik szövetkezetbe tömörültek, és jelenleg a legkonkurensebb kistérségi málnatermesztői csoportként vannak jelen a piacon.

A termelők szerint azonban az államnak is segítenie kell őket: kedvezményes hiteleket, garanciaalapot kérnek, és azt követelik, hogy a málna megkapja a „stratégiailag fontos” státust Szerbiában. Az agrártárca képviselője a téma kapcsán azt mondta, intenzív tárgyalásokat folytatnak a lehetséges hitelekkel kapcsolatban, hogy segíteni tudjanak a bajba jutott termelőknek és hűtőházasoknak.

Világviszonylatban egyébként Szerbia az élmezőnybe tartozik a málnatermesztést illetően. A gazdasági kamara adatai szerint 2021-ben 80-90 ezer tonna termett ebből a gyümölcsből, más becslések szerint a 100 ezer tonnát is meghaladta.

Borítókép: Szerbia az élmezőnybe tartozik a málnatermesztést illetően (Fotó: Pexels)