Harmincezer tonna málna áll a szerbiai hűtőházakban a hivatalos adatok szerint. A bogyós gyümölcs a szerbiai mezőgazdaság egyik legfontosabb és legemblematikusabb terméke, piros aranyként is emlegetik. Eladni azonban – 70 év után most először – nem tudják időre. Havonta mindössze hatezer tonna hagyja el az országot, ami azt jelenti, hogy még legalább öt hónap kellene ahhoz, hogy elfogyjon a tavalyi termés.
Erre azonban nincs idő: két hónap múlva kezdődik az idei szüret. A friss gyümölcsnek azonban se helye, se felvásárlója nem lesz, amennyiben nem történik gyökeres változás a piacon.
A gondot az orosz–ukrán háború nyomán fellépő gazdasági változások és az energetikai válság generálta. A hűtőházak fenntartása ugyanis olyan óriási költséggel jár, hogy azt a fagyasztott termék árának növelésével már nem tudják kompenzálni. Kilogrammonként 350 dinár, vagyis három euró a veszteségük – állítják a hűtőházasok.
A termelők szerint az is gond, hogy lényegesen esett a málna ára a piacon. Ennek pontos okával kapcsolatban inkább csak találgatnak. A termesztéssel, hűtéssel és feldolgozással is foglalkozó surdulicai Milos Csvetkovics szerint a nyugati országok fogyasztóinak szokásai változtak.
Mint magyarázta, a koronavírus-járvány alatt nagyot nőtt a kereslet, hiszen az emberek az egészséges, vitamindús táplálékot részesítették előnyben. Ezt követően azonban a háború és a bizonytalanság egy teljesen ellentétes vásárlói szokást hozott: a málna a luxustermék kategóriába került, amire a nehéz anyagi helyzetbe kerülő emberek már nem tudnak költeni.
Csvetkovics szerint emiatt van az, hogy a szerbiai hűtőházasok nem tudják már a korábbi mértékben értékesíteni a gyümölcsöt. Az elkeseredett gazda hozzátette: a fennmaradt készleteit megpróbálja feldolgozni vagy legrosszabb esetben elajándékozza.
Eközben lényegesen csökkent a kivitel – erősítette meg Bozo Jankovics, az egyik agárszövetkezet igazgatója is. Adatai szerint 2021-ben 96 ezer tonna szerbiai málnát exportáltak, míg 2022-ben csak 68 ezret. A szerbiai fagyasztott málnát jelen pillanatban legfeljebb 300 dinárért, vagyis 2,60 euróért tudják értékesíteni, ami nagyjából a fele annak az árnak, amit tavaly a hűtőházasok a termelőknek ígértek. És ehhez járulnak még hozzá a hűtés igencsak tetemessé váló költségei. A hűtőházasok egy része még ki tudta fizetni a termelőket, de sokuk nem, így a gazdák hónapok óta várják, hogy a hűtőházak tulajdonosai vevőt találjanak és bevételhez jussanak.
Vojislav Stankovics mezőgazdasági elemző szerint az ágazat problémáját a feldolgozóipar bővítése oldaná meg. A szakember szerint emellett az is gond, hogy a termelők és a külföldi felvásárlók közé számos közvetítő beékelődik, vagyis a málna csak másod- vagy harmadkézből kerül a külföldi piacra. Stankovics szerint ezt elkerülendő, a gazdáknak össze kell fogniuk, és egységesen értékesíteniük. „Ezek a köztes szereplők csökkentik mezőgazdaságunk versenyképességét” – hangsúlyozza az elemző. Példaként az ariljei málnatermesztőket említette, akik szövetkezetbe tömörültek, és jelenleg a legkonkurensebb kistérségi málnatermesztői csoportként vannak jelen a piacon.
A termelők szerint azonban az államnak is segítenie kell őket: kedvezményes hiteleket, garanciaalapot kérnek, és azt követelik, hogy a málna megkapja a „stratégiailag fontos” státust Szerbiában. Az agrártárca képviselője a téma kapcsán azt mondta, intenzív tárgyalásokat folytatnak a lehetséges hitelekkel kapcsolatban, hogy segíteni tudjanak a bajba jutott termelőknek és hűtőházasoknak.
Világviszonylatban egyébként Szerbia az élmezőnybe tartozik a málnatermesztést illetően. A gazdasági kamara adatai szerint 2021-ben 80-90 ezer tonna termett ebből a gyümölcsből, más becslések szerint a 100 ezer tonnát is meghaladta.
Borítókép: Szerbia az élmezőnybe tartozik a málnatermesztést illetően (Fotó: Pexels)
