2700 liter – ennyi víz szükséges egyetlen pamutpóló elkészítéséhez a becslések alapján, ebből egy ember két és fél évig jutna ivóvízhez az Európai Unió adatai szerint. Eközben a kínálat és a megvásárolt termékek száma folyamatosan drasztikusan növekszik, és a textiltermékek is minden eddiginél rövidebb idő alatt válnak hulladékká.
A textil- és ruhagyártás rendkívül sok vizet igényel, egyes becslések azt mutatják, hogy az iparág világszerte 79 milliárd köbméter vizet használt fel 2015-ben, a teljes uniós gazdaság szükségletei pedig 266 milliárd köbmétert tettek ki 2017-ben.
Ráadásul a globális vízszennyezés mintegy húsz százaléka, valamint a globális szén-dioxid-kibocsátás tíz százaléka a textil- és divatipar számlájára írható. Az EU becslése szerint a nemzetközi légi és tengeri közlekedésből összesen nem származik ekkora mennyiség.
A textilhulladékok volumene ráadásul folyamatosan növekszik, ami szintén jelentősen növeli a környezeti szennyezést. Jelenleg ezek legtöbbje, 87 százaléka a kommunális hulladékok között – tehát közvetlenül a lerakókban vagy az égetőkben – végzi.
Agatics Roland, a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint Fontos tudatosítanunk, hogy a szintetikus vagy vegyszerekkel kezelt textilek speciális hulladéknak minősülnek, hiszen akár kétszáz évig is eltartó biológiai lebomlásuk során a levegőbe, a vizekbe és a talajba káros anyagokat juttatnak.
A hulladékgazdálkodási szakember hangsúlyozta, jelenleg a textilhulladékok csupán kevesebb mint egy százalékát hasznosítjuk, éppen ezért különösen fontos, hogy ezen a területen is a lehető leghamarabb kialakítsuk a körforgásos gazdasági modellt, ezáltal jelentősen csökkentsük a környezeti terhelést.
Ennek elérésére hivatott az az uniós irányelv is, amelynek értelmében a tagállamoknak 2025 januárjáig el kell indítaniuk a textilhulladékok elkülönített gyűjtését.
A Zero Waste Europe 2022. novemberi tanulmányában ismertette Finnország példáját, amely élen jár e rendszer kialakításában. A skandináv ország 2021-ben olyan törvényt fogadott el, amely előírja, hogy az önkormányzatoknak már 2023 januárjától, tehát idéntől külön kell gyűjteniük a textíliákat.
Néhány településihulladék-kezelő kísérleti jelleggel ennél is korábban bevezette a textilhulladékok szelektív gyűjtésének rendszerét. A szervezet összefoglalója szerint a Helsinki Region Environmental Services, a HSY már 2019-ben megkezdte a különböző begyűjtési módszerek vizsgálatát és a gyűjtőpont-hálózat fejlesztését. A főváros környékén az ingyenes, bevásárlóközpontokban tesztelt begyűjtés bizonyult hatékonyabbnak: az előválogatást követően a leadott textíliák három százalékát ruhaként, hatvan százalékát anyagként hasznosították, és 37 százalékuk végezte hulladékként. Ennek nyomán Helsinkiben tizenegy gyűjtőpontot alakítottak ki 2023-ra, és bár a további textilhulladékok begyűjtéséhez még többre lenne szükség, már ezzel is sikerült jelentős lépéseket tenniük a környezeti terhelés csökkentése érdekében.
