– Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország – jelentette ki a Költségvetési Tanács (KT) elnöke csütörtökön, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.
Kovács Árpád A világ- és a magyar gazdaság államháztartás pozíciói és kilátásai 2023 tavaszán címmel megtartott előadásában arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára három százalék körülire eshet.
Eközben az államadósság jóval hetven százalék alá csökken jövő év végére, és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat.
Előrejelzésében rámutatott, hogy a magyar GDP idén egy százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére tíz százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.
Megemlítette, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe.
Kovács Árpád elmondta, hogy 2020 óta Magyarország nominális GDP-je emelkedik, nemcsak az inflációs hatások, hanem a volumenbővülés miatt is. Idén 78 ezer milliárd forint lesz a bruttó hazai termék – tette hozzá a távirati iroda tudósítása szerint. Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van: a tartós fogyasztási cikkek, az elektronikai termékek és az élelmiszer kereskedelem területén egyaránt, ami az évek óta emelkedő áfabevételekre is negatív hatással lesz.
– Az állam szerepe jelentős a beruházásoknál, amely most mérséklődést mutat, ugyanakkor az áremelkedések miatt értéket tekintve nagymértékben emelkedik. Szintén emelkedés tapasztalható a járműgyártás és a turizmus területén – mondta a testület.
