Mutatjuk, hogyan hatnak a szankciók Oroszországra

Az orosz gazdaság egyértelműen érzi a nyugati szankciók hatását, de az nem olyan mértékű, mint azt előzetesen várták a döntéshozók. Ennek a többi között az az oka, hogy a korábbinál korlátozottabb mértékben, de az orosz gazdaság így is talál piacot a nyersanyagok értékesítésére – nyilatkozta lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

– Nem csak az elmúlt több mint egy évben elfogadott szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben, hiszen hatályosak azok az intézkedések is, amelyeket még a 2014-ben kitört konfliktus idején hozott az unió. Igaz, a gazdaság szempontjából jelentősebb az elmúlt bő egy évben hozott tíz szankciós csomag – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

Kiemelte, hogy az intézkedések közül talán azok a leglátványosabbak, amelyek egyes termékek kivitelét, valamint behozatalát korlátozzák. Általánosságban elmondható, hogy a kiviteli korlátozások olyan berendezéseket, eszközöket érintenek, amelyek magas technológiai szintet képviselnek, például használhatók katonai célra vagy luxustermékek előállításához szükségesek. A behozatali korlátozások ezzel szemben alapvetően nyersanyagokra vonatkoznak (például kőolaj, szén, acél, cement, fa, műanyag), amelyek az orosz gazdaság fő exporttermékei közé tartoznak.

– Volumenét tekintve az utóbbi kategória a jelentősebb, közel kétszeres különbséggel: a szankciókkal érintett behozatal 91, a kivitel pedig 44 milliárd eurót tett ki 2021-ben. A büntetőintézkedések kiterjednek a bankrendszerre, hogy korlátozzák az orosz vállalatok finanszírozását, valamint a külföldön tartott pénzügyi eszközökre is – emlékeztetett Molnár Dániel.

Az elemző rámutatott arra, hogy az orosz gazdaság egyértelműen érzi a szankciók hatását. Ez a költségvetési adatokban is meglátszik, ugyanakkor figyelmeztetett: érdemes ezeket mindig fenntartásokkal kezelni, főleg annak fényében, hogy a háború kitörése óta jelentősen változott az adatközlés módja.

 Így például már nem közlik tételesen a kiadásokat. Az első két havi adat alapján a költségvetés olajból és gázból származó bevételei közel ötven százalékkal csökkentek, de itt figyelembe kell venni a múlt év elején már magas energiaárakat is. A visszaesés mértéke azonban az utolsó nyugodt évnek tekinthető 2019-hez képest is több mint harmincszázalékos. Csökkentek az egyéb költségvetési bevételek is: a tavalyihoz képest 9,8, míg 2019-hez képest 12,6 százalékosat. Nem is beszélve arról, hogy a háború és a gazdaság működtetése sokba kerül, a kiadások egy év alatt 56,6, míg négy év alatt 133,3 százalékkal ugrottak meg. A költségvetési hiány finanszírozására pedig külföldi forrásból a büntetőintézkedések miatt csak korlátozottan van lehetősége az orosz gazdaságnak.

Molnár Dániel jelezte azt is, hogy a szankciók okozta visszaesés nem olyan mértékű, mint azt előzetesen várták a döntéshozók. Ennek oka, hogy a korábbinál korlátozottabb mértékben, de tud az orosz gazdaság piacot találni a nyersanyagoknak azokban az országokban, amelyek nem alkalmaznak szankciókat.

Elsősorban Indiát és Kínát kell kiemelni fő felvásárlóként. Ezek az országok kihasználják az alacsonyabb árakból fakadó előnyöket. A szállítási útvonalak – például a csővezetékek – azonban nem épülnek ki egyik napról a másikra. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a piacok a kezdeti sokk után megnyugodtak, így a globális nyersanyagárak a tavaly nyári csúcsokról érdemben korrigáltak, bár nem a korábbi szintjükre. Vagyis jelenleg az orosz gazdaságnak az energiahordozókból származó bevételeinél alacsonyabb árszinttel kell kalkulálnia, szemben a múlt évben jellemző jóval magasabb árakkal. 

Nehezebb a helyzet az importtermékek helyettesíthetőségével is. Bizonyos termékek esetében alternatívát jelent a kínai piac, azonban a legtöbb esetben a szankciók megkerülése kínálja az egyetlen lehetőséget Oroszországnak, például a volt szovjet tagköztársaságokon keresztül folyó tranzitforgalom segítségével.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)