Főként az állami fejlesztések átütemezésének következtében az idei beruházási aktivitás csökkenése után 2024-et erőteljes növekedés jellemezheti a kormány várakozása szerint. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban olvasható, hogy az elkövetkező években is meghatározók lesznek a termelőkapacitásokat bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések. Mindezeknek kitüntetett szerepük van hazánk növekedési képességének megerősítésében. A kedvezőtlen konjunkturális viszonyok ellenére a múlt évben 28,4 százalékra nőtt beruházási ráta hosszú távon is magas maradhat a hazai gazdaság tőkevonzó képességének, a vonzó vállalati környezetnek, valamint a versenyképes adórendszernek köszönhetően.
Tavaly mintegy 19 ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon. Ennek eredményeként a beruházási aktivitás 2,2 százalékkal múlta felül a megelőző év teljesítményét. Így 2010 óta már összesen 73 százalékkal bővültek a fejlesztések. Ezzel az eredménnyel Magyarország éllovas az európai uniós országok rangsorában. A tavalyi bővülés nagyrészt a vállalkozások fejlesztéseinek volt köszönhető. Ezen belül a legnagyobb, több mint egynegyed súlyú feldolgozóiparban kiugró mértékben, 20,7 százalékkal nőttek a beruházások éves összevetésben. A kormány konvergenciaprogramja emlékeztet: ennek hátterében az áll, hogy az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó értékláncok mentén – az elmúlt időszakban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhetően – megduplázódott a beruházási aktivitás. Továbbá a kimagaslóan magas hozzáadott értéket előállító gyógyszergyártás
területén is két számjegyű mértékű bővülést regisztráltak.
A kedvező folyamatokat az elkövetkező időszakban is támogatja, hogy a 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések meghaladják a 9100 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 14 százalékát kitevő összeg. Ez a teljesítmény igazolja az ország továbbra is kiemelkedő tőkevonzó képességét. Középtávon, az ezen beruházásokkal kiépülő többletkapacitások éves szinten mintegy 27–46 ezer milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét. Ez a jelenlegi éves magyar árukivitel nagyságrendileg 49–82 százalékát jelenti. Mindent egybevéve, az elkövetkező években csupán a fenti beruházások összességében 14–19 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak.
A kedvező folyamatokról tanúskodnak a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt fejlesztések összesített számai is. Tavaly a kormány befektetésösztönző politikája közvetlenül 92 darab nagy volumenű FDI-projekt (külföldi közvetlentőke-befektetések) megvalósulásához járult hozzá. Ezek eredményeként közel 6,5 milliárd euró értékű beruházás valósul meg hazánkban több mint 15 ezer munkahelyet teremtve. A beruházásösztönzés eredményei abban is megmutatkoznak, hogy olyan fejlődési potenciállal rendelkező iparágakba érkeznek nagy volumenű fejlesztések, mint az elektromobilitás.
A múlt évben az elektronika a beruházási érték 43 százalékát jelentette, ezt követte a hagyományosan erős járműipar és az élelmiszeripar, amelyek együttesen az új külföldi források 37 százalékát vonzották be, valamint az új munkahelyek 44 százalékát biztosítják. Az ide érkező magas hozzáadott értékű fejlesztések – mint például az üzleti szolgáltató központok, az infokommunikációs beruházások és a kutatás-fejlesztések – száma is jelentős volt tavaly. Húsz projekt ügyében született pozitív döntés, amely mintegy 2,5 ezer új munkahelyet jelent.
A külföldi közvetlentőke-befektetések összetételében Dél-Korea megőrizte vezető pozícióját, ugyanis 2,8 milliárd euró összértékű fejlesztés megvalósítását tervezik. Továbbá, Németország, Svájc, Franciaország, Japán és Kína emelkedett ki a hazánkban legnagyobb intenzitással befektető országok közül – ismerteti a konvergenciaprogram elemzése.
