– Változik az egyszerűsített foglalkoztatás?
– Igen, mégpedig úgy, hogy törvényi szintre kerülnek az egyszerűsített foglalkoztatást érintő, már az elmúlt év második felében alkalmazott szabályok. Ezek a mindenkori minimálbér függvényében határozzák meg az egyszerűsített foglalkoztatásban fizethető napidíjak mértékét, illetve az azon alapuló ellátások alapját.
– Az adótörvény-javaslatok mely területeket érintik?
– Többet is. Véglegessé válik az a szabály, ami alapján szinte megfeleződött az alkotó jellegű munkát végzők – írók, művészek, filmiparban dolgozók – adóterhe. Az új szabály értelmében ugyanis a munkaadó nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást az ekho-törvény szabályai szerint adózó magánszemélyeknek kifizetett díjazás után. Az ilyen módon adózó jövedelmet továbbra is csak a magánszemélytől levont 15 százalékos mértékű ekho terheli. Úgy vélem, fontos intézkedés, hogy a szociális hozzájárulási adóban (szochó) kibővül a megváltozott munkaképességű személyek után járó kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a jövőben a szochóból részkedvezményt vehet igénybe az a foglalkoztató is, amely olyan súlyos fogyatékossággal élő munkavállalókat foglalkoztat, akik nem a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban, hanem fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülnek, és nem rendelkeznek a megváltozott munkaképesség fennállását igazoló komplex minősítéssel. Említhetem még a bizalmi vagyonkezelést is. Itt az új szabályozás bezár egy adózási kiskaput. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a bizalmi vagyonkezelés ellehetetlenítése a cél, sőt! Azt továbbra is jó eszköznek gondoljuk a generációváltás megvalósítására, így a jövőben is lehetőség lesz a vagyont szerzési értéken bevinni a vagyonkezelésbe. Ebben az esetben a vagyonrendeléskor továbbra sem kell majd adót fizetni.
– Milyen adóadminisztrációt csökkentő lépések várhatók?
– Egyszerűsítjük az innovációs járulék szabályozását a kisvállalati adóalanyoknak. Ennek értelmében a vállalkozások a jövőben járulékfizetési kötelezettségüket az egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapjuk szerint is meghatározhatják. Az elektronikus ügyintézési lehetőségek észszerűsítését, bővítését jelentik a regisztrációs adóval kapcsolatos módosítások. A mára már szükségtelen, elavult rendelkezéseket hatályon kívül helyezik. Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezések közül két elemre hívnám fel a figyelmet. Az egyik a jövő évtől induló egyutas, betétdíjas göngyölegek kötelező visszaváltási rendszerének működéséhez igazodó módosítás. Ennek értelmében az áfa megfizetése, szemben a jelenlegi „fizetés–visszaigénylés” gyakorlattal, utólagossá válik: így az csupán az adott naptári évben vissza nem váltott betétdíjas göngyölegek után keletkezik. A másik módosítás pedig az elektronikus nyugta általános bevezetését érinti. A társasági adótörvényt (taó) érintő javaslatok közül kiemelném, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára juttatott adomány összege a társasági adóban külön igazolás nélkül elismert ráfordítás lesz – az adományozások ösztönzése és az adminisztrációs teher csökkentése érdekében. A javaslat eltörli a vállalkozások 2014-es adóévük végéig keletkezett veszteségeinek felhasználására vonatkozó időkorlátot, amely – céljaink szerint – segítséget nyújthat a vállalkozásoknak az elmúlt időszak gazdasági nehézségeiből történő kilábalásban.
– Az utóbbi időben hangos volt a sajtó a jövedéki törvény félreértelmezett módosítása miatt. Miért kellett a jogszabályon változtatni?
– Azt kell tisztán látni, hogy a most benyújtott adótörvények semmiféle emelést nem tartalmaznak sem a dohánytermékek, sem az alkoholos termékek esetében. Mindössze az történt, hogy a veszélyhelyzeti rendeleti szintről törvényi szintre került – változatlan feltételek mellett – ennek a termékkörnek a szabályozása. A változás kizárólag az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót érinti. Magyarországon ennek szintje évek óta az uniós minimum alatt volt, ezért Brüsszel nyomására jövőre megemeljük az adó mértékét, az uniós előírásokhoz igazítva 2024. január 1-jétől.
– Milyen árfolyamon? Erről is különféle számítások jelentek meg a médiában.
– Ennek kiszámításához az Európai Unió hivatalos lapjában kihirdetett euró/forint árfolyamot kell alapul venni. Tehát csak a 2022. október 3-i hivatalos jegyzést tudjuk figyelembe venni, amely 424,86 forint/euró volt.
– A kereskedelmi gázolaj adómértéke is változik?
– Igen, mert az említettekkel párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj adómértékét is hozzá kell igazítani az uniós adóminimumhoz. A mezőgazdasági gázolaj adó-visszatérítését pedig a változatlan adóteher biztosítása érdekében kell növelni. Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított további jövedéki adómértékek viszont változatlan tartalommal épülnek be a jövedéki törvénybe.
– Apropó, extraprofitadók. Azoknak milyen hatása van az inflációra?
– Az extraprofitadóknál fontos leszögezni: az elhúzódó háború következtében elszálltak az energiaárak. Ezért hozta létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot a kormány. Ezek forrását azon ágazatok biztosítják, amelyek ebben a világgazdasági helyzetben is extraprofitra tesznek szert. Ebből a két alapból finanszírozza a kabinet a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségét. Az ilyen adóknak egyébként tipikusan nincs hatása az inflációra, mivel azokat olyan ágazatokra vetik ki, ahol a vállalatok az árak kiigazítását akadályozó piaci anomáliák, tökéletlenségek miatt egyértelműen extranyereséget érnek el. Például, az Ural–Brent árkülönbözetre kivetett adó sem befolyásolja az inflációt, mivel a hazai piaci ár követi a határexport árát, amelyet a Brent olajár határoz meg. Ilyen adók közé tartozik még a bankszektor többletbefizetése, a bányajáradék emelése, az energiaszektor rendkívüli hozzájárulása és a gyógyszeripar hozzájárulása is. Egyébként a szóban forgó adószabályok mellett párhuzamosan készül egy olyan előterjesztés is, amely épp a gyógyszerszektornak jelent komoly könnyítést. E javaslat szerint a gyógyszergyártók esetében megfeleződik az extraprofitadó, ha az érintett cégek kutatás-fejlesztésre (K+F) vagy bővítésre költenek. A különadó megfizetésére kötelezett gyógyszerforgalmazóknál pedig idén július 1-től várhatóan elengedjük a különterhek felét, ha ezt az összeget szintén K+F-re vagy beruházásra fordítják.
– A kormány azt tervezi, hogy jövőre is folytatja a gazdaság kifehérítését. Milyen lépésekben gondolkodnak?
– Több ilyen is van. Az egyik a fiktív, csalárd adózók kiszűrése. Ez a célja annak az új szabálynak, amely két súlyos mulasztással kiszélesíti az adószám törlésének tényét. Egyrészt az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, ha nem rendelkeznek elektronikus tárhellyel, másrészt azok a bevallásmulasztó gazdálkodók, amelyek 180 napon belül, a felszólítás ellenére sem küldik el a hiányzó bevallásukat, számolhatnak az adószámuk törlésével. A székhelyszolgáltatási szabályokat visszaélésszerűen kihasználókkal szemben lehet hatékony eszköz az adóhatóság nyilatkozattételre történő felhívása. Félmillió forintos bírságot kockáztat ugyanis az a székhelyszolgáltató, amely nem nyilatkozik arról, hogy a nála bejelentett cégnek van-e lefoglalható vagyontárgya. A másik oldalon ugyanakkor az adóhatóságok ügyfélcentrikusságát bővíti az az új szabály, amely a bejelentés elmulasztását nem azonnali bírsággal szankcionálja, hanem – törvényben garantált – lehetőséget biztosít a mulasztás (például a bejelentés, a változásbejelentés) pótlására. Úgy gondolom, ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor ennek következtében a gazdaság további fehérítésével számolhatunk.
– Milyen fontos pozitív módosítások várhatók még?
– Az egyik a gépjárműadóval kapcsolatos könnyítés, ami több mint 3,5 millió magánszemélyt, vállalkozást és céget érint. Eszerint évi két alkalom helyett csak egyszer kell gépjárműadót fizetni. Aki esetleg nem tudja egy összegben megfizetni az adót, az öt havi részletben teheti majd meg. Az is pozitívum, hogy jelentősen kibővülhet a köztartozásmentes adózók köre: ugyanis már nemcsak nulla forintos tartozással lehet bekerülni. Köztartozásmentesnek minősül majd az is, akinek nincs harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása. Sőt érdemi könnyítéssel számolhat több mint félmillió jogi személy is, hiszen évente egyszer élhetnek az automatikus részletfizetéssel. Úgy vélem, az új lehetőség – vagyis az, hogy az egymillió forint alatti tartozást hat hónapon keresztül pótlékmentes részletekben fizetik meg az érintettek – a cégek likviditását érdemben segítheti és hosszú távon a versenyképességüket is növelheti. Mindezen túlmenően jelezném: a minisztériumban folyamatosan dolgozunk azon, hogy az adózóknak és a vállalkozásoknak minél kevesebb adminisztrációs kötelezettségük, ebből fakadó kiadásuk legyen. A közelmúltban megalakítottuk a jövedelemadózás egyszerűsítését célzó munkacsoportot a Helyreállítási és ellenálló képességi terv (RRP) program keretében. Emellett a kormány létrehozta javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző testületként az Eseményalapú adatszolgáltatási platform megvalósításáért felelős tárcaközi bizottságot, az Emapot. A két szakmai testület több, az adórendszert érintő célt is kitűzött, amelyeknek fókuszában az adóegyszerűsítés, a vállalkozások adminisztrációs költségeinek csökkentése, digitalizáltságuk javítása, valamint az adóelkerülési lehetőségek további szűkítése áll.
Borítókép: Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára (Fotó: Bach Máté)
