A főváros, a Balaton és a nagyobb fürdővárosok voltak tavaly is a legnépszerűbb hazai úti célok. Eltérő a kép azonban, hogy merre indulnak a belföldi, illetve a külföldi turisták. Míg a belföldi turizmus elsősorban a koronavírus-járvány alatt vált meghatározóvá, 2022-re a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma már meghaladta a belföldiekét (13,4 ezer és 8,8 ezer) – világít rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatása a legnépszerűbb hazai célpontokról. A visszarendeződés következtében a külföldi vendégek fokozatosan visszatérnek a magyarországi turisztikai célpontokhoz. A tavaly érkező külföldi turisták elsősorban Budapestet látogatták meg. A vidéki helyszínek közül Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Sárvár, Siófok, Debrecen, Balatonfüred, Győr és Szeged voltak a legkedveltebbek.
A fővárost a magyarok közül is sokan felkeresték, ám míg a külföldiek mintegy háromnegyede, a magyaroknak mindössze egynegyede választotta úti célnak Budapestet.
A vidéki helyszínek közül a Balaton körüli településekre érkezett a legtöbb vendég, főleg Siófokra és Balatonfüredre. E városokat követi Hajdúszoboszló, Zalakaros, Hévíz, Gyula, Eger, Miskolc és Bük.
Fotó: Zalai Hírlap/Péter B. Árpád
Bár a külföldi turisták leginkább Budapestet keresik fel, a vidéki helyszínek közül is vannak kedvelt célpontjaik. Hévíz jellemzően az orosz turisták kedvenc helye volt, azonban ők az orosz–ukrán háború miatt az elmúlt időszakban elmaradtak, a kieső látogatókat más piacokról próbálja pótolni a város, elsősorban a környező országokból, például Szlovákiából, Szlovéniából és Csehországból, valamint a hévízi turizmus egyébként is hagyományos piacának számító Németországból. 2022-ben összességében egymillió vendégéjszakát meghaladó szám jellemezte a turizmust, ami azt jelenti, hogy a járvány utáni visszarendeződés is folytatódott, és részben sikerült pótolni az orosz látogatókat. Hajdúszoboszlóra főleg lengyelek és románok érkeznek, de jellemző még a német, szlovák, cseh és egyéb uniós ország turistáinak a jelenléte is. A harmadik legnépszerűbb helyszín Bükfürdő, a térség legfontosabb küldőpiacai Csehország, Ausztria, Németország és Szlovákia.
A turizmus a világ harmadik legnagyobb exportágazatává vált az üzemanyagok és vegyi anyagok kereskedelme mögött. Az idegenforgalom már megelőzi az élelmiszer- és autóipari termékek eladását. Az elmúlt néhány évben a nemzetközi turizmust nagy fellendülés jellemezte, 2016-ban a szektor a világ teljes exportjának már 7 százalékát tette ki. Több módon serkenti a gazdaságot, hozzájárul az adott ország GDP-bevételeinek emelkedéséhez, és a foglalkoztatásban is fontos szerepet játszik. Emellett a turizmus igen kedvezően hat egy-egy ország fizetési mérlegére, azaz az idegenforgalommal külföldről jövedelem áramlik az országba. Ezzel együtt a szektor jelentős valuta- és devizabevételt biztosít, továbbá emelkedik a kereslet a hazai fizetőeszköz iránt is, ami erősíti annak árfolyamát.
Mivel a határon kívül töltött szabadidő során az idehaza megtermelt jövedelmet külföldön költik el, és ez rontja a fizetési mérleget – vagyis ilyenkor a jövedelem az országból kifelé áramlik –, ezért fontosak azok az ösztönzők, amelyekkel a kormányzat támogatja a szektort. A magyar kormány számos ilyen ösztönzőt vezetett be.
Fotó: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám
A Szép-kártya a belföldi turizmus ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze, alapvető célja a turisztikai szolgáltatók forgalmának növelése, rentábilis működésének elősegítése. A kormány hosszú távú fejlesztési stratégiával is rendelkezik a szektor fejlesztésére – hívja fel a figyelmet az elemzés. A Kisfaludy program a kormány által elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030 – Turizmus 2.0 stratégia egyik meghatározó alappillére.
A minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseit összefogó kormányzati ernyőprogram célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye.
Emellett az elmúlt években, a koronavírus-járvány időszakában is célzott támogatásokban részesült az ágazat. A kormány több száz milliárd forint támogatást nyújtott eddig a turizmus megsegítésére, összehangolt intézkedéssorozattal sietett az ágazat megmentésére, és számos lépést tett az itt dolgozó vállalkozások érdekében a pandémia időszakában. Az energiaválság következményeinek mérséklésére a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén működő kkv-k is igényelhetnek támogatást a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programból – emlékeztet az Oeconomus kutatása.
Borítókép: Siófok a belföldi turisták egyik kedvelt célpontja (Fotó: Délmagyarország/Török János)
