A Politico brüsszeli szerkesztősége interjút készített Rigó Csaba Balázzsal, a magyar nemzeti versenyhatóság elnökével. Az online médium Pro Fair Play Newsletter című kiadványában megjelent összefoglaló az infláció elleni küzdelem, ezen belül is annak a kérdésnek a körbejárása, hogy a versenyhatóságok milyen eszközökkel képesek segíteni és erősíteni az infláció elleni küzdelmet.
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke kiemelte, hogy a nemzeti versenyhatóságok jelentős feladatokat vállalhatnak fel az infláció elleni küzdelemben, a maguk eszközeivel. Emlékeztetett arra, hogy a 90-es években az Európai Bizottság jelentéseiben maga is hangsúlyozta az árrögzítő kartellek elleni fellépést, mint az infláció csökkenéséhez közvetetten hozzájáruló versenyhatósági célt. Míg a költségvetési és a monetáris politika gyorsabb reakciókat képes nyújtani az inflációs nyomásra, addig a versenypolitikai intézkedések hosszabb távon fejtik ki hatásukat, de a megfelelő versenykörnyezet, a hatékonyan fellépő versenyhatóságok nagyban hozzájárulhatnak az árak alacsonyan tartásához azáltal, hogy fokozzák a fair piaci versenyt.
Rigó Csaba Balázs az interjú során kitért a GVH által alkalmazott eszközökre, az élelmiszerpiacokon lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatokra, illetve a július elsejétől működtetett online árfigyelő rendszerre.
Mint mondta: az árfigyelő rendszer – a kormányzati intézkedések mellett – a fogyasztói tudatosság erősítésén keresztül segíti a vásárlókat, hogy kedvezőbb vásárlási döntéseket hozzanak, ezáltal pedig megakadályozza, hogy a kiskereskedelmi láncok indokolatlanul és önkényesen emeljenek árakat.
A rendszer hatékonyságát mutatja, hogy az indulása óta az oldal által monitorozott termékek árai átlagban mintegy hét százalékkal csökkentek – hívta fel a figyelmet a GVH elnöke. Hozzátette: az árfigyelő fokozta az árversenyt Magyarországon.
Az interjú során a téma európai uniós vonatkozásait is körbejárták, külön kitérve arra, hogy az EU mit tehet annak érdekében, hogy enyhítse az inflációs nyomás által leginkább sújtott területek helyzetét. A GVH elnöke itt határozottan felhívta a figyelmet a béke megteremtésére. Felidézte, hogy bár már az orosz–ukrán háború kitörését megelőzően is emelkedtek az árak – amit jelentős mértékben az energiaárak 2021-ben megindult emelkedése váltott ki –, ezt a folyamatot ugyanakkor jelentős mértékben gerjesztették a háborús veszélyek is, majd maga a háború.
A GVH elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy bármilyen nemű fegyverszünet, vagy béke elérése Európa-szerte jelentős mértékben csökkentené az inflációt.
Szó esett arról is, hogy a jövőben milyen hosszabb távú változások állhatnak be a versenyhatóságok munkájában és a versenypolitikában általánosságban. Rigó Csaba Balázs véleménye szerint fontos, hogy a nagy kihívások ellenére a versenypolitika megtartsa a lényegi, szilárd elemeit. Elmondása szerint, bár a válságok idején tagállami és uniós szinten is lazítanak a versenyszabályokon, ez nem válhat végleges változássá. Kiemelte azonban, hogy az ezekben az időkben alkotott válságkezelő eszközök akár hosszú távon is hasznosnak bizonyulhatnak, akárcsak Magyarországon a gyorsított ágazati vizsgálat, amelyet a magyar nemzeti versenyhatóság először ideiglenes eszközként kapott a kezébe, azóta azonban már törvénybe iktatta a jogalkotó és állandóvá vált.
Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke (Fotó: Havran Zoltán)
