– Nagy segítség ez az amerikai vállalatoknak – így kommentálták elemzők Brüsszel energiaügyi főigazgatójának új nyilatkozatát – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a részletekről is beszámolt a közösségi oldalára feltöltött bejegyzésében.
A szakértó emlékeztetett arra, hogy mára az Egyesült Államok vált az Európai Unió legnagyobb gázbeszállítójává. A vezetékes orosz beszerzések leépültek és a helyüket nagyrészt amerikai cseppfolyósított gáz, rövidítve LNG-szállítmányok vették át.
Az új szerződések döntően hosszú távú megállapodások, azaz az európai vásárlók vállalták, hogy a következő tíz-húsz évben az amerikaiaktól fognak vásárolni.
– Csakhogy egy apró kavics került a fogaskerekek közé. Az Európai Bizottság – amely egyébként a háború kirobbanása után elsőként kötött hosszú távú szerződést az Egyesült Államokkal – következetesen azt kommunikálja, hogy – klímavédelmi okokból – 2030-ra nemcsak az orosz, de mindenféle gázbeszerzést vissza kellene szorítani. Ebből néhány európai vásárló azt a következtetést vonta le, hogy talán mégsem érdemes hosszú távon elköteleződni az amerikai eladók felé – ismertette az üzletágvezető.
