Messzire ér a háború hatása

Kiemelt gazdasági célnak tartja a magyar kormány, hogy az ország teljesítménye visszatérjen a növekedési pályára. A fennálló nehézségekről a minap írtunk elemzést. Mai cikkünkben a világgazdasági folyamatok változásait világítjuk meg. Tény, hogy a globális és különösen az európai gazdaság alakulására is rányomta a bélyegét az orosz–ukrán háború.

UKRAINE-RUSSIA-CONFLICT Fotó: YURI KADOBNOV

A változások a költségvetési politikákra is hatással voltak. A járvány és az azt követő gazdasági kilábalás több országban jelentős hitelfelvétellel járt, 2020-ban már húsz százalékkal ugrott meg a globális államadósság. A KSH elemzése emlékeztet arra is, hogy 2021-ben még a gazdasági növekedés – inflációt is fokozó – ösztönzése állt a fiskális döntések fókuszában, 2022-ben azonban a megváltozott ár- és kamatkörnyezetben szűkült az állami költségvetések mozgástere, különösen azokban az országokban, amelyek jelentős energiaimportra szorulnak.

A háború kitörésével felerősödő kockázatok ellenére a világgazdaság teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt 2022-ben. Azonban a bruttó hazai termék (GDP) bővülése az Egyesült Államokban, Kínában és az Európai Unióban is elmaradt a várakozásoktól. Az Egyesült Államok teljesítménye 2,1 százalékkal nőtt, amihez a legtöbb szolgáltató ágazat hozzájárult, ugyanakkor az árutermelő ágak többsége (elsősorban az építőipar) mérsékelte a növekedés ütemét. Kínában 2022-ben háromszázalékos növekedést könyvelhettek el, amit az elmúlt évtizedek második legkisebb bővülésének számít. A növekedés jelentős lelassulásában az ázsiai országot sújtó újabb járványhullámok, az ezeket kísérő szigorú korlátozások, valamint az ingatlanpiaci válság játszotta a legnagyobb szerepet. 

Ma már azt is tudjuk, hogy a korlátozások feloldása sem járt azzal a következménnyel, amelyre sokan számítottak. A kínai gazdaság alakulása továbbra sem biztató.

A szűkebb gazdasági környezetünket jelentő Európai Unió múlt évi gazdasági teljesítménye az Egyesült Államokénál és Kínáénál is dinamikusabban, 3,5 százalékkal bővült, ebben viszont az alacsony bázis is szerepet játszott. Az unióban ugyanis tovább tartott, és összességében nagyobb mértékű volt a világjárvány okozta visszaesés. A GDP volumene 2021-ben még nem érte el a 2019. évi szintet, 2022-ben viszont már három százalékkal meghaladta azt.

A visegrádi országok közül Lengyelországban és hazánkban 2021-hez hasonlóan 2022-ben is az uniós átlagnál nagyobb, Csehországban és Szlovákiában kisebb mértékben nőtt a gazdaság teljesítménye. Magyarország bruttó hazai terméke a múlt esztendőben 4,6 százalékkal erősödött, majd a fent említett körülmények következtében megkezdődött a lassulás. 

Az idei második negyedévben a teljesítmény a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazítottak szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium úgy számol, hogy ez volt a negatív gazdasági ciklus alja, ezt követően újraindul a növekedés. 

Borítókép: Jelentős gazdasági következményekkel jár az orosz–ukrán háború (Fotó: Europress/AFP)