Közeleg a várt gazdasági fordulat

A gazdasági növekedés újraindítása lesz a következő év egyik nagy feladata a miniszterelnök szerint. Hazánk jelentős ütemű felzárkózást mutatott fel a korábbi években, ezt törte meg az orosz–ukrán háború és a szankciós politikával súlyosbított energiaválság.

2018.07.24. Az Audi Hungaria Zrt. új, elektromos motorokat gyártó győri üzemcsarnoka az avatás napján, 2018. július 24-én. Fotó: Móricz-Sabján SImon Fotó: MORICZ SABJAN SIMON

– Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz – jelentette ki a minap Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió műsorában. A kormány úgy számol, hogy az idei második negyedévi visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, a harmadik és negyedik negyedévben már látható lesz a fordulat a különböző intézkedéseknek köszönhetően. Érdemes visszatekinteni, hogy mi minden okozta a nehézségeket, melyekkel nem csak Magyarországnak kellett szembenéznie!

A világ számos más pontjához hasonlóan Magyarországon is a nemzetközi geopolitikai feszültségek, az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok, a megugró energiaárak, a – részben ezek miatt – gyorsuló infláció és a kormányzati szektor járvány alatt megemelkedett hiánya jelentette a legnagyobb gazdasági kihívást. Mindezek ellenére még egész jól indult az elmúlt esztendő. A bruttó hazai termék (GDP) volumene negyedévről negyedévre lassuló ütemben ugyan, de összességében az uniós átlagot meghaladó mértékben (4,6 százalékkal) bővült 2022-ben. Ezzel folytatódott hazánk konvergenciája, gazdasági teljesítményünk tovább közeledett az Európai Unió centrumtérségeiéhez. 

Így 2022-ben az egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értéke hazánkban 78 százaléka volt az uniós átlagnak, felzárkózásunk 2018 óta a korábbiaknál jóval gyorsabb ütemben zajlott – foglalta össze a fejleményeket a Központi Statisztikai Hivatal elemzése.

A magyar gazdaság elmúlt évi növekedéséhez az aszály sújtotta mezőgazdaság kivételével mindegyik gazdasági ág hozzájárult. Az ipari termelésnek jelentős lökést adott, hogy a globális csiphiány enyhülésével a járműgyártás élénkült, miközben az akkumulátorgyártás kiemelkedő bővülése folytatódott. A koronavírus-járvány alatt leginkább visszaeső szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye is meghaladta a pandémia előtti szintjét, jórészt annak köszönhetően, hogy a korlátozások feloldásával több külföldi turista érkezett. A kiskereskedelmi forgalom növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, a rekordmagas foglalkoztatás és az emelkedő keresetek alapozták meg. Ezenkívül az év elején kifizetett többletforrások is szerepet játszottak a háztartások fogyasztásának bővülésében, azonban ezek felhasználását követően, valamint az év közben felpörgő inflációval összefüggésben a kereslet visszaesett, és a negyedik negyedévben már csökkenésnek indult a kiskereskedelmi forgalom volumene. 

Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal magasabbak voltak, mint 2021-ben, ami az elmúlt 25 év legmagasabb inflációjának számított. Ezt részben a megugró energiaárak okozták: az energiahordozók importja az előző évi 2,6-szeresére drágult, ami jelentősen rontotta a külkereskedelmi egyenleget, és beépült számos termék és szolgáltatás árába. 

Az energiaár-robbanás mellett a forint gyengülésének, a mezőgazdaságot ért veszteségeknek és a múlt év első felét jellemző élénk belső keresletnek is árfelhajtó hatása volt.

A beruházások volumene tavaly kismértékben meghaladta a 2021. évit. A vállalkozások és a háztartások fejlesztési aktivitása fokozódott, a költségvetési szerveké viszont csökkent, miután több állami beruházást elhalasztottak, átütemeztek. A fiskális politika mozgásterét főleg a megugró energiaköltségek, a növekvő kamatkiadások és az unióval való pénzügyi megállapodás elhúzódása szűkítette. A kormányzati szektor hiánya az előző két évhez hasonlóan 2022-ben is viszonylag magas volt, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya azonban mérséklődött – emlékeztetett a statisztikai hivatal.

Az idei első számú gazdasági ellenség az infláció lett, amelynek mértéke januárban tetőzött 25,7 százalékkal. A kormány több intézkedést léptetett életbe, melyek eredményeként még az év vége előtt egy számjegyűre olvadhat a mutató.

A gazdasági növekedést is több fronton erősíti a kormányzat, a jövő évi költségvetés már négy százalék körüli bővüléssel számol. Kockázatokat jelent azonban, hogy nem ért véget az orosz–ukrán háború, tart a szankciós politika, amely hat az energiaárakra és az ellátás biztonságára.

Borítókép: A tavalyi növekedéshez szinte minden szektor hozzájárult, leginkább az ipar (Fotó: Világgazdaság)