Közgazdászprofesszor: a jövő év a gazdasági növekedésről és a reálbérek emelkedéséről fog szólni

Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság visszapattan arra a szintre, amely 2010 és 2019 között volt tapasztalható.

– Amikor az infláció ellen küzdünk, akkor valójában azt szeretnénk elérni, hogy a béreknek a vásárlóereje emelkedjen. Ehhez a garantált bérminimumot és a minimálbért kell emelni, ami láncreakciót fog kiváltani a többi bér esetében is – fogalmazott lapunknak Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott ma reggeli interjúban elmondta: augusztus lehet az a hónap, amikor fordulat lehet abban, hogy a bérek növekedése magasabb lesz, mint az infláció.

A szakértő elmondta, a magyar gazdaság azt fogja majd elérni a bérek emelkedésével, hogy a belső, fizetőképes kereslet gyarapszik és többet tudnak vásárolni az emberek, ez pedig a GDP-re pozitív, felhúzó hatást fog gyakorolni. 

– Ezzel visszaáll Magyarországon az egészséges gazdasági szerkezet és növekedés – tette hozzá. Lentner Csaba szerint ez az év végére várható. Jelezte, hogy a kormány nem hagyja magukra a bérből és fizetésből élőket. 

Lentner Csaba közgazdászprofesszor Fotó: Mirkó István

– 2024-ben a magyar gazdaság a krízist ki fogja küszöbölni. Remélhetőleg a brüsszeli szankciók ellen is eredményesen tudunk majd védekezni és stabil lesz a forintnak az árfolyama, valamint az élelmiszerek inflációját is sikerül megfékezni – szögezte le a közgazdász. 

Hangsúlyozta, hogy a jövő év a gazdasági növekedésről és a reálbérek emelkedéséről fog szólni. Jelezte, hogy a magyar gazdaság visszapattan arra a szintre, amely 2010 és 2019 között volt tapasztalható.

– Kézzel fogható intézkedések és eredmények 

– mondta Lentner Csaba azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök a rádióinterjúban közölte, hogy a versenyhivatalnak a jövőben is megmaradnak azok a lehetőségei, amelyekkel sikerült az inflációt és az árakat megfékezni. 

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jól teljesít, mivel azokat az elvárásokat, amelyeket a kormány támasztott vele szemben, azokat képes megugrani. – Az árfigyelő rendszer, valamint a nemzetközi élelmiszerláncok ellenőrzése jelentősen fékezik Magyarországon az élelmiszer inflációt – tette hozzá a közgazdász.

Ismert: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap jelentette be, hogy júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

– Az adatokból kiderül, hogy egy év alatt 78 ezer forinttal nőtt az átlagbér. Ezzel a dollárbaloldal kormányzásához képest gyakorlatilag már a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is megháromszorozódott 

– reagált közleményében Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az év egészében dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)