A tárcavezető rámutatott arra, hogy a villamos energia még meghatározóbb szerephez jut, ötven százalékkal bővülhet 2030-ig az Európai Unió tagállamainak átlagos áramfelhasználása. A miniszter komplex kérdésnek nevezte, hogy miként lehet olcsón, biztonságosan, fenntartható módon, továbbá nagy mennyiségben villamos energiát előállítani. Mégpedig úgy, hogy ezzel minél inkább függetlenedni lehessen a nemzetközi energiapiac elképesztő ármozgásaitól. Szerinte a négy szempont kielégítésére kizárólag a nukleáris energia alkalmas.
Fukusima-álló lesz a két új paksi blokk + videó
Egye esetleges robbanásnak és egy repülőgép becsapódásának is ellenáll majd a létesítmény.

– Az Európai Unióban erről hatalmas vita van, amely során a tagállamok is kettészakadtak. Ezt a vitát is érdemes lenne a racionalitás mezején tartani. Sajnos azonban leginkább a politikai-ideológiai kérdések kerülnek elő – mondta Szijjártó Péter.
A tárcavezető ismertette, hogy Magyarországon ma a villamos energia előállításának hatvanöt százaléka már karbonsemleges, ami nyolc százalékban az atomenergiának köszönhető. A paksi blokkok kilencven-kilencvenegyszázalékos kihasználtsággal működnek, a fűtőanyag szállítása folyamatos. Az időjárásfüggő termelési módok pedig csak minimális részét tudják kielégíteni a keresletnek a fogyasztási csúcsok idején. Arra is kitért, hogy az atomerőművek teljes életciklusra vetített környezeti lábnyoma nem nagyobb a többi karbonsemleges technológiáénál. Ráadásul a nukleáris reaktorok a legjobb eredményeket hozzák azon a téren is, hogy mennyi termőföldet kell feláldozni egy megawattnyi energia előállításához. A paksi bővítéssel évente tizenhétmillió tonna szén-dioxid kibocsátása és 3,5 milliárd köbméternyi földgáz importja lesz kiváltható.
Ezen számok nagyságának érzékeltetésére Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a teljes magyar közlekedési szektor kibocsátása évi tizenkétmillió tonna, és az összes hazai erdőterület hatmillió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást tud elnyelni évente.
A tárcavezető érintette a naperőművi kapacitások kérdését is. Rámutatott, hogy tavaly sikerült elérni a négyezer megawattos teljesítményt, ami tizenháromszázalékos arány a teljes villamosenergia-termelésen belül, ez pedig a három legjobb eredmény között van az Európai Unióban. Az idei év októberéig összesen 5400 megawattnyi naperőmű-kapacitás épült be a rendszerbe, ebből több mint 2100 megawattot a kiserőművek tesznek ki.
– A hatezer megawattos célt jóval hamarabb el fogjuk érni, mint azt korábban kitűztük. A cél 2030 volt, ehhez képest már most 5400 megawattnál vagyunk, és így a 2050-es célt is nyugodtan tíz évvel előre lehet hozni, 2040-re – közölte.
– Amennyiben végigmegy a nukleáris beruházásunk, s ezzel az ütemmel haladnak a napenergia-beruházások is, akkor a következő évtized elejére elmondhatjuk, hogy szinte száz százalékban karbonsemlegesen és önellátóan tudunk villamosenergiát biztosítani az ország lakosságának és a gazdaságnak – tette hozzá a távirati iroda ismertetése szerint.
Borítókép: Zajlanak a talajmunkák az atomerőmű bővítéséhez (Forrás: paksi atomerőmű)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!