Fukusima-álló lesz a két új paksi blokk + videó

Egye esetleges robbanásnak és egy repülőgép becsapódásának is ellenáll majd a létesítmény.

– A legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások mellett zajlik a paksi bővítés. A két új blokkot kettős vasbeton fal veszi majd körül, amely a legdurvább külső behatásoknak is ellen tud állni. Legyen az robbanás, vagy akár egy becsapódó repülőgép – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. A tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy a két új blokk abszolút „Fukusima-álló” lesz.

Jelenleg a talaj előkészítése zajlik a területen, de megvan már több épület építési engedélye is. Megkezdődött a hosszú gyártási idejű berendezések építése, valamint egy német–amerikai vegyesvállalat dolgozik a résfalazáson. A miniszter beszámolt arról is, hogy kilencvennégy magyar cég mellett amerikai, francia, német, svéd és osztrák társaságoknak van alvállalkozóként szerződésük egyelőre az építkezésben.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a nemzeti energia- és klímaterv alapján az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább ötven százalékkal kell csökkennie 2030-ig az 1990-es adatokhoz képest. Ennek mértéke jelenleg már harminckét százalék, miközben évről évre hatalmas gazdasági rekordokat sikerült megdönteni.

– Húsz olyan ország van a világon, amely képes volt úgy növelni a GDP-jét, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsátását – hangsúlyozta. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a zöldátmenet végrehajtása során is szavatolni kell az energiaellátás biztonságát. – Ehhez arra van szükség, hogy a zöldügyet ne politikai és ideológiai monopóliumként kezeljük, hanem valós kérdésként – mondta.

A tárcavezető rámutatott arra, hogy a villamos energia még meghatározóbb szerephez jut, ötven százalékkal bővülhet 2030-ig az Európai Unió tagállamainak átlagos áramfelhasználása. A miniszter komplex kérdésnek nevezte, hogy miként lehet olcsón, biztonságosan, fenntartható módon, továbbá nagy mennyiségben villamos energiát előállítani. Mégpedig úgy, hogy ezzel minél inkább függetlenedni lehessen a nemzetközi energiapiac elképesztő ármozgásaitól. Szerinte a négy szempont kielégítésére kizárólag a nukleáris energia alkalmas.

– Az Európai Unióban erről hatalmas vita van, amely során a tagállamok is kettészakadtak. Ezt a vitát is érdemes lenne a racionalitás mezején tartani. Sajnos azonban leginkább a politikai-ideológiai kérdések kerülnek elő – mondta Szijjártó Péter.

A tárcavezető ismertette, hogy Magyarországon ma a villamos energia előállításának hatvanöt százaléka már karbonsemleges, ami nyolc százalékban az atomenergiának köszönhető. A paksi blokkok kilencven-kilencvenegyszázalékos kihasználtsággal működnek, a fűtőanyag szállítása folyamatos. Az időjárásfüggő termelési módok pedig csak minimális részét tudják kielégíteni a keresletnek a fogyasztási csúcsok idején. Arra is kitért, hogy az atomerőművek teljes életciklusra vetített környezeti lábnyoma nem nagyobb a többi karbonsemleges technológiáénál. Ráadásul a nukleáris reaktorok a legjobb eredményeket hozzák azon a téren is, hogy mennyi termőföldet kell feláldozni egy megawattnyi energia előállításához. A paksi bővítéssel évente tizenhétmillió tonna szén-dioxid kibocsátása és 3,5 milliárd köbméternyi földgáz importja lesz kiváltható. 

Ezen számok nagyságának érzékeltetésére Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a teljes magyar közlekedési szektor kibocsátása évi tizenkétmillió tonna, és az összes hazai erdőterület hatmillió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást tud elnyelni évente.

A tárcavezető érintette a naperőművi kapacitások kérdését is. Rámutatott, hogy tavaly sikerült elérni a négyezer megawattos teljesítményt, ami tizenháromszázalékos arány a teljes villamosenergia-termelésen belül, ez pedig a három legjobb eredmény között van az Európai Unióban. Az idei év októberéig összesen 5400 megawattnyi naperőmű-kapacitás épült be a rendszerbe, ebből több mint 2100 megawattot a kiserőművek tesznek ki.

– A hatezer megawattos célt jóval hamarabb el fogjuk érni, mint azt korábban kitűztük. A cél 2030 volt, ehhez képest már most 5400 megawattnál vagyunk, és így a 2050-es célt is nyugodtan tíz évvel előre lehet hozni, 2040-re – közölte.
– Amennyiben végigmegy a nukleáris beruházásunk, s ezzel az ütemmel haladnak a napenergia-beruházások is, akkor a következő évtized elejére elmondhatjuk, hogy szinte száz százalékban karbonsemlegesen és önellátóan tudunk villamosenergiát biztosítani az ország lakosságának és a gazdaságnak – tette hozzá a távirati iroda ismertetése szerint.  

Borítókép:  Zajlanak a talajmunkák az atomerőmű bővítéséhez (Forrás: paksi atomerőmű)