Napokon belül indul a két új paksi atomblokk alatti talaj megszilárdítása, melyhez egymillió tonna cementre lesz szükség. A mennyiség (egésze vagy döntő része) Ausztriából és Szlovákiából érkezik a Világgazdaság értesülése szerint, nem pedig hazai cementgyárakból.
A talajszilárdítást – amely mélyépítési bravúrnak számít – a németországi Bauer cég magyarországi leányvállalata végzi speciális gépekkel. Akkor láthat munkához, miután a Duna Aszfalt eltávolította a majdani blokkok alatti, összesen egymilliárd tonnányi talajt ötméteres mélységig a kijelölt, négy futballpályányi területről (a Duna Aszfalt a talajt két részletben, blokkonként végezte). Ekkor vonul fel a területen a Bauer a speciális gépeivel, amelyekkel majd 23 méter mélyre lefúrva juttatja a mélybe a szilárdításhoz szükséges, bentonittal (egy agyagfajtával) kevert cementet (az év végére elkészül az atomerőmű-projekt területén egy betonüzem is, de az nem a talajszilárdítást, hanem az építés más betonigényét fogja kiszolgálni).
Magához a talajszilárdításhoz egyébként nincs, vagy alig van szükség képzelten dolgozókra, alapvetően szakmunkáról van szó. Összességében is alig használnak képzetlen dolgozót a projekthez, ami azért fontos, mert a napokban nagy vihart kavart, a parlamentig is elért az az ügy, amely szerint a beruházáshoz munkásokat, részben segédmunkásokat toboroznak, mégpedig romákat.
A Népszava egy hete írt cikke szerint a verbuválás a Facebookon történt, azóta részben eltűnt hirdetéseken keresztül. A lap idézte Lakatos Oszkárt, az ORÖ megbízott elnökét, aki 10-15 ezer főre tette a jelentkezők várható számát, és sokallva a keresett dolgozók számát (a jövő nyár elejéig 2300 főt) úgy véli, hogy nem toborzásról, hanem fiktív adatgyűjtésről van szó. Az ügyben Lőcsei Lajos, a Momentum parlamenti képviselője az igazságszolgáltatáshoz fordult.
Azt önmagában furcsának gondolhatjuk – ha valóban ez történt –, hogy álláshirdetésben kifejezetten romákat kerestek, hiszen az ilyen megkülönböztetés törvénybe ütközik. A hirdetésben szereplő munkaerőigényen azonban nincs mit meglepődni, az pedig csak találgatás, hogy hányan jelentkeznének az állásokra.
Pénteken megérkezett a hivatalos írásbeli válasz is Lőcsei Lajosnak a toborzásra vonatkozó kérdésére: „Az ön által leírt módon a Paks II. Zrt. nem végez toborzást, és erre egyetlen cégnek vagy szervezetnek sem adott megbízást vagy felhatalmazást. A Paks II. építési munkáira a fővállalkozó jogosult tendert kiírni” – írta Magyar Levente, Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízásából. A Világgazdaság ezután megkérdezte a Roszatom illetékesét is ügyben, aki jelezte: hogy az orosz fővállalkozó, az Atomsztrojexport (ASZE) sem ír ki tendert. Nyilván az alvállalkozók keresnek dolgozókat az aktuális feladatokra.
A két új, 1200 megawattos, 3+ generációs, nyomottvizes technológiájú atomblokk a paksi atomerőmű szomszédságában épül majd, lényegében 5. és 6. paksi blokként. A beruházásra az ország növekvő villamosenergia-igénye és amiatt van szükség, mert idővel szükség lesz a meglévő négy blokk leváltására, bár épp most készítik elő azok üzemidejének újbóli, húsz évvel történő meghosszabbítását. A nukleáris energia előállítása minimális szén-dioxid-kibocsátással jár, az atomerőmű folyamatosan nagy mennyiségű villamos energia előállítására képes. A 2400 megawattnyi kapacitásnak 2030-tól kellene energiát termelnie, bár már elhangzott az is, hogy a „2030-as évek elején”.
Az áramellátásában negyed-harmadrészben importra szoruló Magyarországon ezen felül is szükség van újabb nagyerőművekre. A tervekben három gázüzemű blokk építése szerepel, mindhárom az állami MVM-csoport beruházásában. E projektek a kivitelezői pályázat eredményhirdetése előtt tartanak. Kellenek továbbá kisebb egységek is, az Energiaügyi Minisztérium kis moduláris reaktorokban gondolkodik. Ilyet a világon több gyártó is kínál, a Magyarországon építkező Roszatom legutóbb a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy hete tartott közgyűlésének kiállításán mutatta be a saját fejlesztését.
Borítókép: Paks II talajmunkák (Forrás: Paksi Atomerőmű)
