Kérdés, tíz százalék alá mehetett-e már az infláció

Bár a héten több fontos hazai adat is megjelenik, a legérdekesebbnek az októberi inflációs adat ígérkezik. Pénteken derül ki, már most sikerült-e tíz százalék alá vinni az inflációt. Az eurózóna kiskereskedelme visszaesést mutat – országonként eltérő mértékben. A lengyel jegybank várhatóan kamatot csökkent, míg Romániában ugyanez nem várható.

20230306 Kaposvár A vásárlókért „harcolnak” az üzletláncok. Szinte naponta jelentik be, hogy mely termékek árát mérséklik. Vannak olyan boltok, ahol csak néhány élelmiszer ára változott, a Lidl bejelentette, újabb száz termék árát csökkentik. Fotó: Lang Róbert lr Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert

Szerdán három adat is megjelenik: értesülhetünk a turisztikai szálláshelyek forgalmának, a termék-külkereskedelemnek és a kiskereskedelemnek a szeptemberi alakulásáról. Augusztusban a vendégéjszakák száma 0,8 százalékkal növekedett éves összehasonlításban, azaz a turizmus a kiemelkedően fontos nyári időszakban összességében stagnált. Ezen belül a külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulása kettősséget mutatott, hasonlóan az előző hónapokhoz: a belföldi vendégéjszakák száma hat százalékkal csökkent, míg a külföldi vendégéjszakáké 11,4 százalékkal nőtt. Ebben a nemzetközi turizmus koronavírus utáni újbóli felpörgésének van szerepe – a magyarok is többet utaztak külföldre, és a külföldiek is többet Magyarországra. Kismértékben hozzájárul azonban a belföldi turizmus visszaeséséhez a vásárlóerő mérséklődése is, míg a Szép-kártya felhasználási lehetőségeinek bővítése nem befolyásolta érdemben a turisztikai szálláshelyek forgalmát – emelte ki Regős Gábor. A termék-külkereskedelmi forgalomban augusztusban továbbra is egyaránt jelen volt a cserarány jelentős javulása a magas bázisidőszaki gázár nyomán, illetve az alacsony belső kereslet miatt az import volumenének csökkenése. Az energiaárak mérséklődése az export árszintjét 6, az importét 15,4 százalékkal csökkentette, így a cserearány 11 százalékkal javult. A volumeneket tekintve a kivitel oldalán félszázalékos növekedés, a behozatal oldalán 7,6 százalékos visszaesés történt. E kettő eredőjeként az egyenleg +665 millió eurót tett ki, ami 2,3 milliárd eurós javulást jelent a tavaly augusztusi kedvezőtlen értékhez képest. Bár a külkereskedelmi egyenleg pozitívuma jó dolog, néhány hónapon belül remélhetőleg bekövetkezik egy kisebb romlás az adatokban az import felfutása révén – ez ugyanis a belső kereslet élénkülését jelentené – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. 

A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban 7,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg havi alapon 0,5 százalékkal mérséklődött. A visszaesés tehát egyre alacsonyabb éves alapon – bár még így is jelentős. A kisebb mérséklődést az infláció letörése és a bázisidőszaki transzferek hatásának kifutása magyarázza. Ugyanakkor az infláció lassulásával jó lenne már a kiskereskedelmi forgalomban legalább havi alapon pozitív volumenindexeket látni. Az éves alapú volumenindex néhány hónapig még negatív lesz az üzemanyag-ársapka miatti magas bázis eredményeként, ám a visszaesés mértéke folyamatosan csökkenhet, tekintettel arra, hogy szeptemberben a reálkeresetek éves alapú változása már a pozitív tartományba lépett.

Ha az árak havi alapon már csökkenni tudtak, elértük a kormányzati célt, az egy számjegyű inflációt
Fotó: MTI/Lakatos Péter

Pénteken pedig az októberi inflációs adatokat ismerhetjük meg. Ez az adat ígérkezik a héten a legizgalmasabbnak. Az infláció szeptemberben a bázishatás miatt az előző havi 16,4 százalékról 12,2 százalékra csökkent: a bázisidőszakban kerültek be az árakba a magasabb háztartási energiaköltségek, így ez már nem hatott a szeptemberi inflációra. A nagy kérdés az, hogy októberben bement-e 10 százalék alá az infláció, vagy ez csak novemberben következik majd be – emelte ki Regős Gábor. A kérdést nehéz pontosan előre megválaszolni, az infláció valahol tíz százalék körül alakulhatott. Amennyiben havi alapon az árak már minimálisan, 0,1 százalékkal csökkentek, akkor az infláció egy számjegyűvé vált, míg stagnálás esetén pontosan tíz százalékot tett ki. Az üzemanyagárak – a kormányzati dorgálás eredményeként – mérséklődtek, ez becslésünk szerint 0,2 százalékponttal fogta vissza az inflációt, így nem zárható ki az egy számjegyű infláció elérése, ám ez tized százalékokon fog múlni.

A Pénzügyminisztérium csütörtökön közli az államháztartás központi alrendszerének októberi adatait. Szeptemberben a költségvetés egyenlege kedvezően alakult, +33,7 milliárd forintot tett ki. Ám ezzel együtt is az első 9 havi 3264,9 milliárd forintos hiány a teljes éves előirányzattól csupán 4,0 százalékkal marad el. Ugyanakkor azóta a Pénzügyminisztérium a hiánycél emelését jelentette be, ami most 4450 milliárd forint, ennek pedig az első kilenc havi deficit a 73,4 százaléka. Ezzel együtt is azonban az 5,2 százalékra emelt hiánycél eléréséhez fegyelmezett költségvetési politikára van szükség.

Gyengén teljesítő kiskereskedelem az eurózónában

Az Eurostat adatközlései közül Regős Gábor szerint a belföldi ipari termelői árak szeptemberi adatait érdemes kiemelni, ami kedden jelenik meg, továbbá a szeptemberi kiskereskedelmi forgalom szerdán napvilágot látó adatait. Az ipari termelői árak augusztusban az eurózónában havi alapon 0,6 százalékkal növekedtek, míg éves alapon 11,5 százalékkal csökkentek. Az Európai Unióban a két változás rendre +0,5, illetve –10,5 százalék volt. A havi alapú drágulást magyarázhatja az olaj árának emelkedése. Éves alapon a bázisidőszaki magas árak okozzák a mérséklődést – a gáz árának bázisidőszaki rekordmagas szintje nyomot hagyott az ipari termelői árakban is. Az ipari termelői árak adatait azért lesz érdemes figyelni, mert az hosszabb távon befolyásolja az inflációt is.

A kiskereskedelmi forgalom volumene az eurózónában augusztusban havi alapon 1,2 százalékkal, míg éves alapon 2,1 százalékkal csökkent. Az Európai Unióban a visszaesés 0,9, valamint két százalék volt. A havi alapú jelentős mérséklődés mindenképpen aggodalomra ad okot. Éves alapon a legnagyobb csökkenést Szlovéniában (21,5 százalék), Belgiumban (8,5 százalék) és Észtországban (7,9 százalék) mérték, míg a legnagyobb növekedés Luxemburgban (8,7 százalék), Spanyolországban (8,1 százalék) és Cipruson (5,9 százalék) történt. Szlovéniában az elmúlt hónapokban is jelentős volt az éves alapú visszaesés, ezt azonban az áradások tovább súlyosbíthatták.

Kamatvágás jöhet Lengyelországban

A régiós jegybankok közül a lengyel jegybank kedden és szerdán, míg a román jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A lengyel jegybank az elmúlt időszakban már két kamatcsökkentést is végrehajtott: szeptemberben 6,75 százalékról 6 százalékra csökkentette irányadó rátáját, majd októberben 25 bázisponttal tovább mérsékelte azt. Az első, 75 bázispontos lazítás nagysága meglepetést okozott, így a zloty a lazítás hírére gyengült – ismertette a szakértő. A várakozások szerint az infláció 6,5 százalékra történő lassulását követően a héten a lengyel jegybank tovább lazít, ám utána már lehetséges, hogy tart egy kis szünetet. A monetáris politikai döntéseket befolyásolhatja a lengyel választás eredménye, illetve az annak nyomán létrejött bizonytalanság. A román irányadó ráta 7 százalék. Ott a lazítás még nem kezdődött meg, és várakozásaink szerint idén még nem is fog.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)