Az elmúlt egy évben egekbe szökött az Európai Unió területére érkező migránsok száma. Az illegális migrációt pedig az embercsempészek teszik lehetővé. A 360 millió eurós üzlet szereplői nem törődnek azzal, hogy megélhetési migránsokat, bűnözőket vagy akár terroristákat szállítanak át a határokon – írja a Világgazdaság.
A csempészek két fő útvonalat használnak, hogy a bevándorlókat átjuttassák az európai határokon: a Földközi-tengert és a Balkánt. A tengeri útvonal rövidebb – mindössze nyolc-tíz órát vesz igénybe –, és a migránsoknak nagyobb esélyük van arra, hogy bejutnak a kontinensre, azonban sokkal veszélyesebb is, és rengetegen fulladnak meg az Olaszország felé tartó úton.
A balkáni útvonal sokkal hosszabb és drágább, de biztonságosabb. A több száz kilométeres út során a csempészek az erdőkön keresztül utaztatják az embereket, hogy észrevétlenül tudjanak eljutni a magyar vagy az osztrák határhoz. Ha ezen át tudnak jutni, akkor menedékjogot kérhetnek, függetlenül attól, hogy miért utaztak az unióba.
Az elmúlt évek legsúlyosabb terrortámadásainak elkövetői szinte kivétel nélkül így érték el Európát, a hibás határellenőrzés miatt pedig a csempészek fegyvereket és más illegális árukat is be tudnak juttatni a blokkba.
A bűnözők szolgáltatásai drágák: nem ritka, hogy barátok és családtagok összeadják az erőforrásaikat, vagy uzsorásokhoz fordulnak, hogy egyetlen személy átjutását finanszírozni tudják, aki később nagyobb társaságokat is maga után tud vinni. A kereslet meredek növekedése mellett pedig nem meglepő, hogy az illegális migráció rendkívül jövedelmezővé vált.
Az árak nagymértékben változnak az indulási országtól, az évszaktól, a határellenőrzés szigorától és az embercsempésztől függően, de egy menekültnek általában 3 –14 ezer eurót kell előre kifizetnie a bandáknak
– mondta Luigi Achili migrációs szakértő.
Sok európai tisztviselő az embercsempészetnek tulajdonítja a migránsválságot, és annak megoldását a bűnözők ellehetetlenítésében látja, többek között a kiindulási országok támogatásával. Az utóbbi évtizedben azonban kifinomult hálózatok épültek ki, a csempészek munkáját pedig már nemcsak a saját bandáik, hanem helyi közösségek és a hatóságok is segítik – akik egyik kézzel az uniós támogatást, a másikkal a kenőpénzt veszik át, és hagyják, hogy az útvonalak nyitva maradjanak.
Emiatt ismét felerősödött az a nézet, hogy az észak-afrikai országok finanszírozása helyett az EU-nak a saját határait kellene megerősítenie, hiszen megfelelő védelemmel túl drágává válhatnak a meglévő útvonalak, amelyek a csempészeket és a migránsokat egyaránt elriaszthatják.
Borítókép: Az embercsempészek minden migránstól pénzt követelnek (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
