Idén októberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,0 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 2,6 százalékkal csökkent – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,0 százalékkal magasabb volt a szeptemberinél.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 14,1, az egyéb építmények építésében 2,9 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 8,9 százalékkal visszaesett.
A megkötött új szerződések volumene 11,7 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 9,3, az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződéseké 13,9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 31,0, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 14,4, az egyéb építményekre vonatkozóké 42,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az év első tíz hónapjában az építőipari termelés 4,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH.
Októberben az építőipar teljesítménye kedvezően alakult. Bár a rendelésállomány, azaz a kereslet alacsony, a termelés szintje éves összehasonlításban stagnált, míg havi alapon 1,0 százalékkal emelkedett. Az épületek és az egyéb építmények volumenváltozása között csak kis eltérés volt, azaz most makroszinten nem látszik nagy különbség az állami és a vállalati beruházások között. Ez abból következhet, hogy az építőipar rendelésállománya korábban kiemelkedően magas volt, és most az alacsonyabb rendelésállomány mellett is maradt még az ágazatnak munkája – talán a csúszások kisebbek lettek
– reagált a friss adatokra Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Szerinte az ágazat alacsony rendelésállománya több tényezőre vezethető vissza, amelyek egy része talán már kezd megoldódni: az uniós források egy részének folyósítása megindulhat, és a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik – bár még messze van az optimálistól. Ugyanakkor a gazdasági bizalom még nem állt teljesen helyre az elmúlt évek válságai (koronavírus, energiaválság, háború) után, illetve az államot és az önkormányzatokat is pénzszűke jellemzi.
A harmadik negyedévben tehát ha minden a mai adatoknak megfelelően alakul továbbra is, akkor az építőipar a keresleti problémák ellenére sem húzza majd vissza éves alapon a GDP-t – igaz, hogy érdemben növelni sem tudja azt
– jelezte az elemző.
Fellélegezni azonban a trendfordulót előrejelző események ellenére is korai lenne szerinte: az ágazat rendelésállománya továbbra is alacsony, volumenét tekintve 31,0 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületekre vonatkozó szerződések volumene 14,4, míg az egyéb építményekre vonatkozóké 42,5 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbitól. Itt tehát jobban hiányoznak az állami megrendelések, hiszen ezek aránya az egyéb építmények (például utak, vasutak) esetében magasabb, míg az ipari beruházások a jövőben is fenntartják az ágazat teljesítményét – kérdés, hogy ebben az esetben mekkora tér jut a magyar vállalkozásoknak – mondta Regős Gábor.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
