Varga Mihály: Erre az évre az ötszázalékos infláció a cél

Egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb menjen.

– Józan, mértékletes és fegyelmezett politikára van szükség, így idén is folytatni kell a fegyelmezett fiskális politikát. A cél az, hogy öt százalék környékén legyen az éves átlagos infláció – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az iCon gazdaságpolitikai konferencián szombaton Sopronban. A tárcavezető hangsúlyozta: meggyőződése szerint amíg az infláció mértéke nem megy vissza egy „moderáltabb tartományba”, addig csak korlátozottan lehet költségvetési költekezésbe fogni.

A miniszter a távirati iroda ismertetése szerint jelezte: abban konszenzus van, hogy az idei infláció jóval kisebb lesz, mint a tavalyi. Varga Mihály „óriási eredménynek” tartja, hogy míg tavaly januárban 25,7 százalék volt az infláció, addig decemberben 5,5 százalék. Meglátása szerint az idei januári adat még kedvezőbb lesz.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az iCon gazdaságpolitikai konferencián Sopronban 2024. január 27-én
Fotó: MTI/Filep István

A miniszter szólt arról is, hogy a legnagyobb eszköze a monetáris politikának van, „egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön”.

A miniszter elmondta: komoly kihívás lesz az idei év, mert az elfogadott költségvetés szerint hat százalék környékéről kellene három százalék alá csökkenteni az államháztartási hiányt. – Ezt meg tudnánk lépni, de növekedési áldozata és vesztesége lenne – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a munkanélküliség növekedésében jelentkezne, amit nem szeretnének. A kormány gondolkodik azon, hogy a hiányt nem egy, hanem két év alatt kellene három százalék alá csökkenteni, de döntés még nem született. Meglátása szerint reálisabb a két év, és az idei évre a piac is inkább 4-4,5 százalékos hiányt tud realizálni.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy a magyar adórendszer azt a versenyképességet mutatja, hogy az egy főre jutó külföldi működőtőke-beruházásban elsők vagyunk a régióban, ezt a pozíciót tartani akarja a kormány. – Jó az országnak, ha minél több ilyen tőke érkezik, de vannak korlátok is – közölte. 

A személyi jövedelemadó mértékéről azt mondta, a cél továbbra is az, hogy egy számjegyű legyen, de a 15 százalékos kulcs sem „rossz”, hiszen Európa harmadik legkisebb adóterhe. Ezen túl a családi kedvezmények is tovább tudják csökkenteni a mértékét.

Kiemelte, teljesítették, amit 2010-ben ígértek, miszerint versenyképes adórendszert működtetnek, ami nem bünteti a vállalkozásokat és a magánszemélyeket. A pénzügyminiszter az állampapírokra kitérve azt mondta, hogy az egyik legnagyobb sikerük, az első helyen van a befektetések között. Hangsúlyozta azt is, hogy az államadósság szerkezete három pontban jelentősen változott. Egyrészt míg 2010-ben az államadósság 53 százaléka devizában volt, most ez az arány 26 százalék. Másrészt az államadósság futamidejét növelni tudták, ez most már hat év átlagosan, szemben a 2010-es 3,5 évvel. A harmadik pont a lakosság szerepvállalása: míg 2010-ben az államadósság három százaléka volt a magyar lakosságnál, most 21 százaléka, ami azt jelenti, hogy a magyar emberek életének a része lett az állampapír.

A miniszter meglátása szerint a pénzügyi alapismereteket a nemzeti alaptanterv részévé kellene tenni, mert egy életen át elkísérnek bennünket. Ha rossz döntéseket hozunk, akkor azt a családunk is megsínyli – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy a kormány továbbra is fenntartja a babakötvényt, ami jelenleg húsz százalék kamatot fizet. Kitért arra is, hogy a magyar lakosságnál 8600-8700 milliárd forintnyi készpénzállomány van.

Varga Mihály a digitalizációt is érintve azt mondta, hogy szeretnék fenntartani a versenyképességet és a hatékonyságot is. Egyik nagy sikernek tartja a személyi jövedelemadó elektronikus elkészítését, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már kétmillió ember bevallását készíti el. Az idei év nagy lehetőségének nevezte Varga Mihály az e-áfa és az e-nyugta bevezetését.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy az euró bevezetése nem cél, hanem eszköz. Példaként említette Szlovákiát, ahol a gazdaság nem lett sikeresebb azzal, hogy bevezették az eurót.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)