Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány minden erejével a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít. A dinamikus, négy százalék körüli GDP bővülés elérése érdekében a fogyasztói bizalom növelésével és az óvatossági motívum fokozatos oldásával helyre kell állítani a fogyasztást, 25 százalék felett kell tartani a beruházási rátát és tovább kell növelni munkaerőpiaci aktivitást is. A kormány célja az, hogy a 15-64 évesek jelenleg is uniós átlag (ami jelenleg 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább, a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. Ez nem kisebb feladat, mint a korábbi vállalás, az egymillió új munkahely létrehozása, amit a kormány sikeresen teljesített.
– A magyar munkahely, a magyar munkavállaló az első, ezt szolgálja a minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvény is, amelynek végrehajtási rendeletei kidolgozás alatt állnak és hamarosan megjelenhetnek. Az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerőipiaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül kell elérni – nyilatkozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Jelezte: az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség, a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy háromszázezer fő jelenti.
A minisztérium közleménye kitért rá, hogy a munkaerőpiaci tartalékon belül nagyságrendileg negyezer fő rövidtávon elhelyezhető álláskereső, akik relatíve gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, megfelelő képzettséggel rendelkeznek, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni.
