Újraindulnak a gazdaság motorjai

Egyre több jel mutat arra, hogy sikeresen visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság. Jó esély van arra is, hogy újra erős motorja legyen a bővülésnek a belső fogyasztás, amelyet tavaly maga alá gyűrt az infláció.

Szerdán kiderül, hogyan teljesített a magyar gazdaság a 2023-as évben. Akkor közli ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első becslését a bruttó hazai termék (GDP) alakulásáról. Azt már tudjuk, hogy a tavalyi harmadik negyedévben a mutató az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal csökkent, míg az előző negyedévhez mérten 0,9 százalékkal nőtt. A kormány erre az  évre a növekedés helyreállítását tűzte ki célul. A terv az, hogy az éves bővülés négy százalék körüli szintre gyorsuljon. Adódik a kérdés: miben lehet bizakodni?

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza már több alkalommal nyilatkozott úgy, miszerint a fogyasztás növekedése lehet az idén a gazdasági növekedés motorja. Számításai szerint a reálbérek emelkedése éves szinten hét százalék körül alakulhat, amely már érezhető változást hoz az elmúlt időszakhoz képest. Az eddigi hírek alapján az látszik, hogy a munkáltatók közül többen nagyjából 12 százalékos béremelést léptettek életbe, míg az infláció éves szinten alacsonyabb lehet öt százaléknál is. Mindez hozzájárul a fogyasztói bizalom visszaerősödéséhez. 

Így például kedvező jel, hogy múlt év decemberében a kiskereskedelmi forgalom novemberhez képest nőtt. Ez azért jó hír, mert ezzel már második egymást követő hónapban lehetett kimutatni az emelkedést.

Az infláció letörése is kedvez a gazdasági növekedés helyreállításának

A fogyasztást mint belső erőforrást a múlt évben lényegében megfojtotta a magas infláció, amelyet végül sikerült ugyan letörni, de 2023 egészében így is jókora „pusztítást” végzett az árak meredek emelkedése. Szemben 2022-vel, amikor a háztartások fogyasztási kiadása még 6,5 százalékkal bővült. A kiskereskedelem összforgalma abban az esztendőben hasonló mértékben, 5,3 százalékkal nőtt. A kedvező folyamatokat támogatták a kormány előzőleg meghozott döntései is. Ilyen volt a többi között a gyermekes családok személyi jövedelemadójának a visszatérítése, de jelentős volt a minimálbér és a közszféra béreinek az emelése. Működtek az árstopok, akkor is volt 13. havi nyugdíj, miközben a lakosság jövedelembiztonságához nagymértékben járult hozzá az átlagfogyasztás mértékéig csökkentett rezsidíjak fenntartása. A szankciós inflációval azonban a 2022-es év vége felé már az erőteljes bérdinamika sem tudott lépést tartani, így átmenetileg csökkent a bérek vásárlóereje. Ez pedig erőteljesen lefékezte a fogyasztási kiadásokat. Ma már ez is a múlt része, miután a reálbérek ismét növekedési pályára álltak, az infláció pedig – ahogy a nemzetgazdasági miniszter fogalmazott – összeomlott.

A gazdasági teljesítmény erősítéséhez elengedhetetlen a beruházási ráta magasan tartása is. Mindenképpen kedvező, hogy hazánk több fontos területen, több iparágban termelési központtá vált. Ide sorolható például az autóipar, az elektronika, a vegyipar és az élelmiszeripar. Sőt, egyre több kutatás-fejlesztési beruházás is érkezik kifejezetten magas technológiai hozzáadott értékkel. Gondoljunk például az informatikára és a gyógyszeriparra. A hazai vállalkozások fejlesztéseinek felfuttatásához azonban kigazdálkodható kamatszintekre lenne szükség, itt viszont még nem tartunk. Jelenleg drágák a hitelek, nem véletlen, hogy az állam igyekszik ezen a téren is segíteni. Ilyen a többi között a Széchenyi-kártya-program vagy éppen a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram finanszírozása.

Suppan Gergely nemrégiben a Világgazdaságnak írt cikkében arra is kitért, hogy a növekedés helyreállítása adhat segítséget a költségvetési hiány lefaragásához is. A bővüléssel az adóbevételek is nőnek, amely erőteljesen járul hozzá az államháztartás fenntarthatóságához. 

Ezért sem lehet szó arról, hogy a megszorítások politikájával próbáljon „operálni” az Orbán-kormány. Ezt eddig sem tette, és a jövőben sem lesz így. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)