Az állandó népesség lassú csökkenése, a nem lakott lakások aránya, a munkalehetőségek és az ingatlanok, illetve bérleti díjak megfizethetősége egyaránt meghatározza az ötvenezer főnél nagyobb települések lakáshelyzetét, beleértve a fővárost is – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

(Fotó: MTI/Jászai Csaba)
Kiemelte, az elmúlt öt évben Érd, valamint a XXII. és a XIII. kerület lakosságszáma nőtt látványosan, míg sok nagyváros populációja kisebb vagy közepes mértékben csökkent. Kismértékben Nyíregyháza és Debrecen, négy százalék körüli mértékben pedig Pécs, illetve a fejlettnek számító Székesfehérvár lélekszáma apadt, Miskolcon 6,5 százalékos csökkenést mértek. A népességmozgás ugyanakkor nincs összhangban a régió jelenlegi fejlettségével, ugyanis egyfajta körforgás zajlik: a fejlődő régióból a már nagyobb munkalehetőségeket kínáló városokba vándorolnak, míg a fejlett központokból az agglomerációba költöznek ki az emberek – magyarázta a szakértő, hozzátéve azt, hogy a lakhatási preferenciákat az élethelyzet is befolyásolja. Az agglomerációban a városi lakás árát önerőnek használva jutnak nagyobb vagy jobb állapotú ingatlanhoz főként a kisgyerekes vagy családalapítás előtt álló vevők, míg a fiatal felnőttek pont hogy a nagyvárosokba áramlanak, főleg Budapestre.
Ha csupán gazdasági szempontok döntenének, az agglomerációban lenne igény nagyszámú kiadó ingatlanra, viszont a gyakorlatban pont fordítva van: a nagyvárosokban találni inkább kiadó lakásokat, a bérlői réteg főleg pont a fiatal, saját ingatlannal nem rendelkező felnőttek közül kerül ki.
A saját tulajdonú ingatlanok kilencven százalék feletti magas aránya miatt szűk a bérlői réteg, és a bérleményekbe pedig azok a lakások is beletartoznak, amelyeket rendelőnek vagy irodának bérelnek ki. Így állhat elő az a helyzet, hogy a budapestiek négyötöde saját lakásban él, és kilencezer kiadó lakásból válogathatnak a bérlők.
A szakértő kitért a lakhatási költségekre is, kiemelve, hogy az árak emelésének a bérlők fizetőképessége szab határt, és megfigyelhető egyfajta egyensúly is. A lakbérek a bérlők jövedelemváltozását és nem pedig az inflációt követik (így fordulhat elő, hogy drágulnak a kiadó lakások, viszont az áremelkedés az inflációnál kisebb mértékű).