Kiderült, hogy miért veszteséges a Spar

A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói elvégezték a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését.

A napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott, hogy a Spar tulajdonosai panaszt nyújtottak be Magyarország ellen a kormány által 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív mivolta miatt. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói elvégezték a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését annak érdekében, hogy objektíven megítélhetővé váljon, valóban kizárólag a különadónak köszönhető-e a Spar nehéz helyzete.

A Spar egyre inkább alulmarad a piaci versenyben

A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemi üzletág három legnagyobb szereplője a Lidl, a Tesco és a Spar. Utóbbi 2018-ben még 523,4 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el, 2022-re pedig már 766,2 milliárd forintra növelte árbevételét, amely öt év alatt 46 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszakban a legnagyobb hazai kiskereskedelmi üzletláncnak, a Lidlnek az árbevétele több mint kétszeresére növekedett: 445,1 milliárd forintról 973,5 milliárd forintra. A harmadik legnagyobb lánc, a Tesco árbevételének növekedési üteme (16 százalék) szintén messze elmarad a piacvezetőtől. 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a Spar, de a Tesco is alulmaradt a Lidllel szemben, a piaci verseny elvesztését azonban csak a Spar magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával.

A Spar a bevételarányos nyereség tekintetében is leszakadt a versenytársaitól

A Spar ügyvezető igazgatójának, Heiszler Gabriellának a nyilatkozata szerint „az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél két-három százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség”. A vizsgált időszak alatt a Spar bevételarányos nyereségessége folyamatosan romlott: míg 2018-ban a 3,8 százalékos eredményükkel még a vállalat ügyvezető igazgatójának mércéjét is megugrották, addig 2022-ben –1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették. Mindeközben versenytársaik pontosan ugyanabban a gazdasági környezetben is teljesítették ezen elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt.

Így bizonyosan nem igaz az az állítás, miszerint a Spar profitabilitásának romlását csak és kizárólag a különadó okozza, hiszen az már 2020-ban – a különadó bevezetését megelőzően – is ezen iparági elvárt érték alatt volt, és 2018 óta folyamatosan romlott.

További magyarázatként szolgálhat a tény, miszerint a Spar esetében 2022-ben az anyag- és személyi jellegű ráfordítások között az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) aránya mindösszesen 65,2 százalékot tett ki. Ez az érték a Lidl esetén 83,7 százalék, míg a Tesco esetén 73,7 százalék volt. A Lidl és a Tesco tehát a szokásos üzletmenetét arányaiban jóval kevesebb forrásból biztosítja (16,3 illetve 26,3 százalékból). Eközben a Spar minden három forintból több mint egy forintot (34,8 százalék) fordít a mindennapi működésre. Azaz a Sparnak túl magasak az egyéb költségei, vagyis a versenytársakhoz képest jóval drágábban üzemelteti kiskereskedelmi hálózatát, ami jól tetten érhető a bevételarányos nyereség romlásában is.

Romló profitabilitás, de öt év alatt csaknem ötvenmilliárd forint osztalékra mégis volt fedezet

A romló profitabilitás ellenére a tulajdonosok a 2018 és 2022 közötti időszakban többször is tudtak tízmilliárdos nagyságrendben osztalékot fizetni. 

A vizsgált időszak alatt a Spar tulajdonosai a korábbi években felhalmozott profit terhére több mint 48 milliárd forint osztalékot utaltak külföldre.

Ugyanolyan külső adottságok mellett a Lidl 101,5 milliárd forint, a Tesco pedig 112,3 milliárd forint osztalék kifizetéséről tudott dönteni 2018–2022 között, amely jól bizonyítja, hogy racionalizált és versenyképes működtetés mellett Magyarország területén lehet profitábilisan vállalkozni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)