Kiderült, hogy miért veszteséges a Spar

A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói elvégezték a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését.

További magyarázatként szolgálhat a tény, miszerint a Spar esetében 2022-ben az anyag- és személyi jellegű ráfordítások között az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) aránya mindösszesen 65,2 százalékot tett ki. Ez az érték a Lidl esetén 83,7 százalék, míg a Tesco esetén 73,7 százalék volt. A Lidl és a Tesco tehát a szokásos üzletmenetét arányaiban jóval kevesebb forrásból biztosítja (16,3 illetve 26,3 százalékból). Eközben a Spar minden három forintból több mint egy forintot (34,8 százalék) fordít a mindennapi működésre. Azaz a Sparnak túl magasak az egyéb költségei, vagyis a versenytársakhoz képest jóval drágábban üzemelteti kiskereskedelmi hálózatát, ami jól tetten érhető a bevételarányos nyereség romlásában is.

Romló profitabilitás, de öt év alatt csaknem ötvenmilliárd forint osztalékra mégis volt fedezet

A romló profitabilitás ellenére a tulajdonosok a 2018 és 2022 közötti időszakban többször is tudtak tízmilliárdos nagyságrendben osztalékot fizetni. 

A vizsgált időszak alatt a Spar tulajdonosai a korábbi években felhalmozott profit terhére több mint 48 milliárd forint osztalékot utaltak külföldre.

Ugyanolyan külső adottságok mellett a Lidl 101,5 milliárd forint, a Tesco pedig 112,3 milliárd forint osztalék kifizetéséről tudott dönteni 2018–2022 között, amely jól bizonyítja, hogy racionalizált és versenyképes működtetés mellett Magyarország területén lehet profitábilisan vállalkozni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)