A magyar élelmiszer-kereskedelmi piacon a nettó árbevételre vetített nyereség aránya 1-2 százalék között kifejezetten jónak számít. A hat nemzetközi hátterű magyarországi boltlánc közül négy 2022 előtt ennél nagyobb rátával dolgozott. A két keménydiszkont-lánc például hatalmas, négy százalék körüli rátát is elért, a Lidl például még 2022-ben is két százalék felett volt.
A kiskereskedelmi adó 2022-ben százmilliárd forint árbevétel felett 2,7 százalékra nőtt, amely már meglátszott a cégek nyereség szerkezetében is, így például az Auchan 2022-ben 1,8, a Penny 0,2, a Spar pedig 13,1 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Ez a negatív összeg nagyon kilóg a sorból, annak tükrében, hogy például az Aldi 6, a Lidl 25,3 és a Tesco 19,6 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el. (Le kell szögezni, hogy a Spar 2022-ben már a második legnagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedelmi lánc volt Magyarországon.) A három nyereséges cég bizonyította, hogy nem csak profitábilisan, hanem jelentős nyereségtömeggel lehetett a kereskedelmi adó mellett is üzleteket működtetni Magyarországon.
A történeti hűség kedvéért, a Tesco a nyereségének jelentős részét ingatlan bérbeadásból hozta, így a cég hatalmas nyeresége ugyanúgy kilóg kicsit a sorból, mint a Spar tetemes vesztesége.
Ugyanakkor való igaz, hogy 2022 volt az a teljes év, amikor a kereskedelmi adó 12 hónapon keresztül csilingelt az állami kasszában. Így ebben az évben a becslések szerint az Aldi 13,3, az Auchan 12,6, a Lidl 36,9, a Penny 13,1, a Spar 26,7, a Tesco pedig hozzávetőleg 25 milliárd forint kereskedelmi adót fizetett. Ezekből a számokból jól látszik, hogy mindegyik multiboltlánc tetemes adót fizetett az államkasszába, de egyiknek sem nőtt a Sparéhoz hasonló méretűre a vesztesége.
Nagy kérdés, hogy ezt mi okozhatta mindezt. Nem szabad elfelejteni, hogy 2022-ben energiaválság volt, az áruházak energiaigénye pedig hatalmas. Egy gyengébb energiaellátási szerződéssel nagyon sokat lehetett bukni.
Továbbá ebben az időszakban lódult meg az infláció, ami jelentős hatással volt az árbevétel növekedésekre (az Auchant kivéve) az öt multinak átlag 20 százalék felett nőtt a nettó árbevétele.
Ugyanakkor a jelek szerint az árak növekedésébe nem mindenki tudta elbújtatni a nyereségét, még a GVH is úgy nyilatkozott, hogy a 2022-es pénzügyi év vizsgálata során kiderült, a kereskedők csak átvették az ipar által felnyomott árakat.
