A kormánynak is megvan az álláspontja, hogyan lehet a magyar gazdaság versenyképességét javítani, nem akarunk okoskodni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány 2024–2030-as versenyképességi stratégiája főbb prioritásainak ismertetésekor, amelyet egy hónappal ezelőtt fogadott el a kormány. A program megalkotásakor összesen 1243 vállalatot kérdeztek meg, amelyből 789 javaslat született, 75 kiemelt javaslat hat kiemelt iparágban – írta a Világgazdaság. A miniszter célzott a jegybank múlt héten megjelent versenyképességi jelentésére is, ami azt állapította meg, hogy romlott a magyar gazdaság versenyképessége. Úgy fogalmazott, hogy a kormány alulról építkezik, nem felülről, ahogy azt a piac vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teszi.
A tárcavezető hozzátette, nem, fordulatra, hanem finomhangolásra van szükség a versenyképesség javítása érdekében, azt viszont elismerte, a négyszázalékos növekedés csak jövőre érhető le, idén két-három százalék közötti növekedéssel számol a kormány, ezzel tervezik át a 2024-es költségvetést is. A miniszter szerint a legnagyobb problémát idén az exportpiacaink gyengélkedése jelenti.
Elmondta, hogy a kormány továbbra sem tett le arról, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag kilencven százalékát.
Ennek azonban vannak feltételei: ilyen a foglalkoztatási ráta emelése 85 százalékára emelése, illetve a beruházási ráta harminc százalékon tartása. Ennek köszönhetően a miniszter szerint a gazdaság szerkezete meg fog változni.
A termékexport a GDP-arányában eléri a száz százalékot. A beruházási ráta az unióban a legmagasabb, erről nem tesznek le, ugyanakkor a vállalatok beruházási rátája 17 százalék, ezt szeretnék húsz százalékra növelni az évtized végéig.
Hangsúlyozta:
A konvergencia sikeres felgyorsítása érdekében a külföldi vállalatok mellett a magyar vállalatokra is legalább nagyobb szerep hárul. A versenyképesség célja, hogy az innovációs indexben, amiben az OECD szerint a 35. helyen vagyunk, bekerüljünk az első húszba.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány gazdasági filozófiája továbbra is a magas nyomású gazdaságra épül, ez a nyomás azonban a vállalatokra fog nehezedni, ami kikényszeríti a vállalati hatékonyság növekedését. Nemcsak a minőségi hatékonyságjavulást, hanem a mérethatékonyság erősítését is fontosnak tartják, ugyanis ha nagy bérnövekedés valósul meg, akkor csak úgy tudnak piacon maradni, ha a költséghatékonyságukat is javítják.
– A minőséggel egyetértünk, de a méretre is szeretnénk a hangsúlyt helyezni. A vállalatok ne csak organikusan növekedjenek, hanem közben verseny társakat megvásárolják. Ezt már látjuk bizonyos ágazatokban – mondta Nagy Márton, aki szerint ha a mérethatékonyság megvan, akkor a cégek a magasabb bért és a magasabb növekedést is ki tudják gazdálkodni. De hogy ebből ne alakuljon ki többletinfláció, ahhoz szükség van a munkaerő bevonására.
Nagy Márton arról is beszélt hogy a kormány dolgozik az idei költségvetés átdolgozásán, miután a tervei szerint nem 2,9, hanem 4,5 százalék lesz a hiány, ehhez pedig finomhangolásra van szükség.
Lesznek olyan beruházások, amelyek el kell tolni, de hangsúlyozta, nem törlésről van szó. Ezek a beruházások később meg fognak valósulni, de szükség van arra, hogy a kormány tartani tudja a hiánypályát.
A növekedés problémája az exportpiacokból fakad, abban bíznak, hogy jövőre majd jön a helyreállás. Az unió is dolgozik egy versenyképességi csomagon. Ő fogja a versenyképességi tanácsot vezetni a második félévben.
– Én vagyok felelős a Sparért, elítélem, amit tett – mondta az osztrák vállalat akciójáról. Hozzátéve, hogy behívta a Spar vezetőjét, és elmondta neki, hogy minden kijelentésnek vannak következményei, ezért arra kérte, hogy támassza alá, amiket mondott. – Ha valaki kardot ránt, és elkezd kaszabolni, annak következménye van – fogalmazott, és szerinte kérdéseket vet fel, hogy miképp tud ilyen veszteséggel működni az osztrák cég. Racionális viselkedés az, hogy nem marad Magyarországon hosszú távon ilyen veszteség mellett.
