Célba ért az adórendszer átalakítása

A tartósan magas foglalkoztatási szint is bizonyítja, hogy az Orbán-kormány a kitűzött cél szempontjából sikeresen alakította át az adórendszert, amely támogatja a családokat, valamint munkavállalásra ösztönöz. A munkát terhelő adók több lépésben csökkentek, míg egy részük meg is szűnt.

2024. 06. 01. 6:35
Illusztráció Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rendszer másik alappillére a sérülékeny munkapiaci csoportok foglalkoztatottsági szintjének megőrzése, növelése célzott kedvezmények segítségével. Munkáltatói adókedvezményeket vezetett be a kormány, ezzel támogatják az érintett csoportok munkába állását. Ide tartoznak például a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, valamint a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák. Az érintettek után a munkáltatók ma már a korábbi százezer forintos értékhatár helyett a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetik a kedvezményt.

Egyszerűsítés

Számos eredményes lépés valósult meg az adórendszer egyszerűsítése, az adók számának, valamint az adminisztrációs terheknek a csökkentése terén is. Így például a munkáltatói járulékok összeolvasztásával jött létre a szociális hozzájárulási adó 2012-ben, míg 2019-től az egészségügyi hozzájárulás beolvadt a szociális hozzájárulási adóba. 

A munkáltatói terhek csökkenésének utolsó lépéseként – ahogy fent már említettük – 2022-ben megszűnt a szakképzési hozzájárulás is. Az egyéni járulékok 2020. július 1-jétől egy járuléknembe olvadtak össze, valamint ezzel egyidejűleg újraalkották a társadalombiztosítás és a járulékszabályozás alapvető rendelkezéseit. Emellett a baleseti adót összevonták a biztosítási adóval. Az adók száma 2024 januárjától tovább csökkent, amikor kivezették a háztartási alkalmazottak után fizetendő regisztrációs adót, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher beleolvadt a szociális hozzájárulási adóba. A béren kívüli juttatás és az egyes meghatározott juttatások utáni adminisztrá­ciós teher is csökkent; az ezzel járó adókötelezettséget 2024-től negyedévente kell bevallani a korábbi havi bevallás helyett – teszi hozzá a konvergenciaprogram összegzése.

A legalacsonyabb mérték

Az Orbán-kormány kezdettől fogva úgy tekint az adórendszerre, hogy azzal is erősíteni lehet Magyarország versenyképességét. Így a többi között a társasági adó esetében a fő cél a vállalkozások segítése, a beruházások ösztönzése lett. Ennek érdekében az adó kulcsa 2017 óta egységesen kilenc százalék, ami a legalacsonyabb mérték az európai uniós tagállamok körében, és hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat válasszák beruházásaik helyszínéül a külföldi vállalatok. Ez is része a vonzó üzleti környezetnek.

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.