Ismét a jegybanki célsávba kerülhetett az infláció

Idehaza már a jegybanki célsávba kerülhetett az infláció, az üzemanyagok drágulása ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolta a statisztikát. Az Egyesült Államokban a héten több inflációs és ahhoz kapcsolódó adat jelenik meg, melyek nagyban befolyásolhatják a monetáris politika jövőbeni alakulásával kapcsolatos várakozásokat

A héten a Központi Statisztikai Hivatal két adatot közöl: kedden jelennek meg a júniusi inflációs adatok, míg pénteken lát napvilágot a májusi ipari termelés második becslése. Májusban az infláció az előző havi 3,7 százalékról négy százalékra gyorsult, amelyet a bázishatás magyaráz – idén májusban 0,1, míg tavaly májusban 0,4 százalékkal csökkent havi alapon az árszínvonal – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

 

Elmondta azt is, júniusban az infláció várakozásaik szerint ismét a jegybanki célsávban lesz, éves alapon 3,8 százalékot tehet ki.

Az üzemanyagok havi alapú árváltozása 0,2 százalékponttal húzza vissza a pénzromlást, tekintettel arra, hogy a hó végi drágulás nagyobb részben már az adatfelvételi időszakon kívül történt. A forint júniusi gyengülése szintén később jelenhet csak meg az árakban. Kockázatot jelenthet még a kereslet növekedése, de ez egyelőre még eléggé törékeny – fűzte hozzá.

Az ipar teljesítménye májusban az első becslés alapján gyengén alakult: éves alapon 5,2, míg havi alapon 1,1 százalékkal mérséklődött. Ebben szerepe volt az alacsony külső keresletnek (a német ipar teljesítménye havi alapon 2,5, míg éves alapon 6,7 százalékkal csökkent), különösen rossz hír azonban a húzóágazatnak szánt akkumulátorgyártás további gyengélkedése. 

– Az új becslésből megismerhetjük az egyes ágazatok teljesítményének pontos alakulását, illetve a rendelésállomány változását, mely a jövőbeni teljesítményt jelezheti előre – emelte ki Regős Gábor.

 

Hétfőn közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. A májusi egyenleg kedvezően alakult, a költségvetés 49 milliárd forint többlettel zárt. 

– A kedvező májusi egyenlegben szerepet játszik, hogy hosszú idő után jó hír érkezett az áfabevételek területéről – emelte ki Regős Gábor –, májusban a nettó áfabevételek 44 százalékkal magasabban alakultak, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az első négyhavi jelentős hiány miatt a kumulált deficit 2548,5 milliárd forintot tett ki, ami az egész évre vonatkozó előirányzatot 1,3 százalékkal meghaladja. Hozzátette, ez még az eredeti előirányzat, a magasabb hiánycélra vonatkozó nagyobb előirányzatot még nem vezették át, a Pénzügyminisztérium továbbra is a régi céllal számol havi tájékoztatójában.

 

– Az Eurostat egyetlen fontosabb adatot közöl, méghozzá hétfőn – hívta fel a figyelmet Regős Gábor: a szolgáltatások áprilisi teljesítményének adatát. Márciusban a szolgáltatások teljesítménye az Európai Unióban 0,6 százalékkal, míg az eurózónában 0,4 százalékkal csökkent, miközben éves alapon rendre 1,9, illetve 2,3 százalékos bővülés történt. A legnagyobb növekedés Luxemburgban (10,1 százalék), Litvániában (9,9 százalék) és Máltán (9,1 százalék) volt, míg a legnagyobb visszaesést hazánkban (8,1 százalék, nem függetlenül a munkanaphatástól), Dániában (7,9 százalék) és Lettországban (4,7 százalék) mérték.

– Az Egyesült Államokban a héten több inflációs és ahhoz kapcsolódó adat jelenik meg, melyek nagyban befolyásolhatják a monetáris politika jövőbeni alakulásával kapcsolatos várakozásokat – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Csütörtökön jelennek meg a fogyasztói árindex és a reálkeresetek júniusi adatai, míg pénteken látnak napvilágot a termelői árak alakulásáról szóló, szintén júniusi adatok. Májusban a fogyasztói árak havi alapon nem változtak az előző hónap 0,3 százalékos áremelkedése után, míg az infláció 3,3 százalékot tett ki, ami minimálisan kisebb az előző havi 3,4 százalékos drágulásnál. Az amerikai infláció tehát továbbra is magasabb a jegybanki célnál, amiben szolgáltatások 5,3 százalékos és az elektromos áram 5,9 százalékos drágulása játssza a fő szerepet.

– A reálkeresetek változása szintén befolyásolja az inflációt – különösen egy olyan, hazánknál jóval zártabb gazdaságban, mint amilyen az Egyesült Államok. Májusban a reál órabérek havi alapon 0,5, míg éves alapon 0,8 százalékkal növekedtek az áprilisi 0,1 százalékos havi alapú csökkenés és 0,5 százalékos éves alapú bővülés után, azaz májusban javult a munkavállalók helyzete – sorolta Regős Gábor.

A termelői árak májusban éves alapon 0,2 százalékkal csökkentek az előző havi 0,5 százalékos növekedés után. A csökkenésben az energiaárak 4,8 százalékos mérséklődése játszott szerepet, miközben az élelmiszeripar árai 0,1 százalékkal lettek alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. A termelői árak irányából tehát májusban nem látszódott inflációs nyomás az Egyesült Államokban.