A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) minden negyedévben publikálja az Egyensúly Intézet által mért vállalkozói hangulat indexet. Az idei második negyedévben a kompozit egy százalék pontot emelkedve 54 százalékra kúszott, így véget ért a lassú csökkenő tendencia.
Erődödött a VOSZ tagságába tartozó megkérdezett vállalkozások optimizmusa és némileg javultak a kilátások is.
Ez összecseng a hazai gazdasági teljesítmény alakulásával, vagyis a kkv-szektor is tökéletesen együtt él a hazai piacok mozgásával. A kompozit egyes alindexei szerint egyébként az üzleti hangulat 59, a beruházások negyven, a pénzügyi helyzet pedig 64 százalékon áll.
Ugyan a hangulat javult, az egyes témakörök megítélése jelentősen eltér. Miközben jobb lett a megkérdezett cégek kilátásainak megítélése, továbbra is komoly problémát okoz számukra a csökkenő vásárlóerő, a költségnövekedés, a munkaerőhiány és a fizetési morál. Ezzel szemben úgy látják, hogy a pénzügyi helyzetük, pénzügyi kilátásuk javult és várhatóan továbbra is így lesz. Ezt némileg árnyalja, hogy a megkérdezett vállalatok nagyobbik része – saját bevallásuk alapján – épp csak eléri majd saját bevallás szerint a pénzügyi tervét. Ebben a negyedévben egyébként nőtt ezen a téren a bizonytalan vállalatok száma – tette hozzá Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet vezetője. Azt is megemlítette, hogy minden negyedévben vannak ellentmondások a dokumentumban, ezek külön kutatást igényelnének. Ugyanakkor – tette hozzá – ez a hazai kkv-k sajátossága.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára úgy véli, nagy szerepe van a szervezetnek az edukációban és a vállalati gondolkodás javításában, hiszen komoly probléma, hogy miközben felemás a cégek saját helyzetének megítélése és sokszor „megy a panaszkodás”, mégsem érzik fontosnak a vállalatvezetők, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi értékláncokba.
(Csak a miheztartás végett: hét év alatt 33-34 milliárd euró működőtőke áramlott az országban, a kkv-szektor beruházási értéke ennek a tizede. A cégek mégsem akarnak a beérkező működőtökére rákapcsolódni.) A kutatás szerint a megkérdezett vállalatok nagyobbik része nem érzi kimagaslóan fontosnak a nemzetközi kapcsolatokat. Vagy mert nem akarja, vagy nincs kapcsolata, vagy egyszerűen nincs erre kapacitása, holott egy nemzetközi értékláncba kapcsolódva pénzügyi stabilitás érhető el.
Ugyanakkor azért nem látszik kirívóan nagy probléma a kkv-piacon, hiszen olyan átlagos béremelkedést terveznek, amely jóval nagyobb, mint az infláció. Ezt pedig ki kell gazdálkodni. A jelek szerint azért sokaknak sikerül.
