Augusztus 1-jétől duplájára emelkedik a mulasztási bírság kiszabható maximális összege. Az eddigi egymillió forint helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani azt az adózót, aki be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz, vagy alkalmazott, ha a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. a változás lényegében minden adózót érint, aki valamelyik adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti.
Fotó: Nagy Gábor
Az új előírás szerint ugyanis bármely adókötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózó kétszázezer forint helyett négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó pedig ötszázezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható 2024. augusztus 1-jétől.
Pontosították az otthonfelújítási programot: vannak, akik duplán jól járnak
Módosul az otthonfelújítási program felhívása, minden szerződött bankfióknál lehetővé kell tenni a kölcsönkérelmek online benyújtását, de a változtatásokból kiderül az is, hogy pontosan melyik korábbi energetikai támogatási program nyertesei nem vehetnek részt a pályázaton – közölte az Energiaügyi Minisztérium a közösségi oldalán. Zömében egyértelműsítő, egyszerűsítéseket tartalmazó pontosításokkal frissült a 108 milliárdos keretösszegű pályázat felhívása a közlemény szerint. A Napenergia plusz programban forráshoz jutó családok nincsenek kizárva,
- a levegő-víz hőszivattyús rendszer esetén a monoblokkos típus is elszámolható,
- új PIR szigetelőanyag, padlófűtés, mennyezeti hűtés, fűtés is támogatható a programban,
- és egyértelműbbé válik a benyújtandó dokumentumok köre,
- egyebek mellett a vállalkozásiszerződés-minta a megadott adatokból automatikusan töltődik.
Júliusban már közel tízezren érdeklődtek a lehetőség iránt az MFB Bank Pontokon.
Kínai hitelt vett fel Magyarország, de továbbra is határon belül az államadósság devizaaránya
Nem példa nélküli az, hogy a magyar állam direkt hitelmegállapodást köt, ilyen volt például a Paks II. beruházáshoz felvett hitel. Az egymilliárd eurós kínai hitellel ráadásul még az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon marad – írja a Világgazdaság annak kapcsán, hogy a magyar gazdasági sajtót körbejárta a hír, miszerint az Államadósság-kezelő Központ egymilliárd euró hitelt vett fel áprilisban három állami tulajdonú kínai banktól, a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of Chinától.
– Ez a forrás beépül az állam finanszírozásába – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádiónak adott interjúban. A hitelt főként infrastrukturális fejlesztésekre költik.
A tárcavezető ismertette, hogy egyre több kínai vállalat jelenik meg Magyarországon, a kínai bankok is egyre inkább megjelennek a magyar gazdaságban, mert az természetes, hogy a kínai vállalatok velük fognak bankolni, így a gazdasági tőkeátalakulás kihat a tőkerendszerekre is, és eléri az államadósság finanszírozását is.
Soha ennyien nem nyaraltak Magyarországon, mint idén
Az év első kétszáz napjában a turisták száma csaknem 12 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Emellett az iskolai szünidő megkezdése óta eltelt egy hónap is erősebb turisztikai eredményeket hozott az előző évinél. A szálláshelyek forgalma e szűk harminc napban megközelítette a hatmillió vendégéjszakát, mintegy hét százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti értéket, míg a nemzetközi forgalom 11 százalékkal növekedett.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint január elejétől a nyár közepéig több mint 8,8 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ahol 21,3 millió vendégéjszakát töltöttek. A turisztikai térségek közül a természetes vízparti strandokat kínáló Balaton térségét, továbbá a számos fürdőélményt nyújtó Debrecen és térségét, valamint a Mátra–Bükköt keresték fel leginkább a vendégek.
A rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon, mint most júniusban
Továbbra is rekordszinten van a hazai foglalkoztatottság. A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint júniusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,768 millió főt tett ki, ami 3000 fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel több mint három évtizedes rekord dőlt meg, utoljára a rendszerváltás idején dolgoztak ennyien Magyarországon. A munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt júniusban. A 2024. április–júniusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 23 ezer fővel, 215 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt. Az átlagos álláskeresési idő egyébként tíz hónap.
Már pörög az albérletpiac, augusztusban érhet a csúcsra
Ötödével több kiadó lakást kínálnak az albérletpiacon az egy évvel korábbihoz képest, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez a nagyobb befektetői jelenlétnek is köszönhető.
Továbbra is igaz, hogy a meghirdetett kiadó ingatlanok fele Budapesten, 85 százalékuk pedig nagyvárosban (megyeszékhelyen, egyetemvárosban) található. A garzonok iránt fokozott a kereslet, ez a lakástípus ugyanis a legolcsóbb az összes közül, akár kiadhatóságról, akár megvásárlásról van szó. Az Ingatlan.com adatai szerint a budapesti kerületekben a bérleti díjak középértéke 168-330 ezer forint. A kereslet-kínálati csúcs augusztusban jöhet, aki viszont jó ár-érték arányú lakást talál, nem érdemes sokáig halogatnia a döntést.
Ennyi lehet a minimálbér 2025-ben, ha a munkaadók elfogadják a szakszervezetek kezdeti javaslatát
Megtartotta első ülését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahol idén nagy horderejű döntések születhetnek. az első megszólalások alapján nagyjából körvonalazódik, hogy 2025-ben mennyi lehet a minimálbér összege Magyarországon. Idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljon a minimálbér összegéről. A nagy sietség oka, hogy a munkaadóknak és a szakszervezeteknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk az uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről. Így például választ kell adniuk arra, hogy milyen mutatók alapján határozzák meg a minimálbért, egy- vagy többéves bérmegállapodást kötnek, hogy érik el a kollektív szerződések országos lefedettségét, illetve hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, amelynek megszüntetése már tavaly felmerült. Már 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrana, az utóbbi pedig megszűnne. Ez 22 százalékos emelést jelentene a minimálbér esetében, aminek nettója a jelenlegi 177 400 forint helyett 216 790 forint lehetne.
Ugyanakkor a javaslattal az a probléma, hogy a többség, mintegy 750 ezer fő rosszul járna, hiszen az ő esetükben nem történne emelés.
