Van, aki duplán jó járhat az otthonfelújítási programmal

Jó hír érkezett az otthonfelújítási programmal kapcsolatban, infrastrukturális fejlesztésekre költi Magyarország a kínai hitelt, továbbra is csúcson a munkaerőpiac. Az albérlethelyzet pár hét múlva érheti el a kínálati csúcsot, összeérhet a minimálbér és a garantált bérminimum. Heti összefoglaló.

A Balaton továbbra is népszerű helyszín, soha nem nyaraltak még ennyien idehaza, mint ebben a szezonban Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)

– Ez a forrás beépül az állam finanszírozásába – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádiónak adott interjúban. A hitelt főként infrastrukturális fejlesztésekre költik.

A tárcavezető ismertette, hogy egyre több kínai vállalat jelenik meg Magyarországon, a kínai bankok is egyre inkább megjelennek a magyar gazdaságban, mert az természetes, hogy a kínai vállalatok velük fognak bankolni, így a gazdasági tőkeátalakulás kihat a tőkerendszerekre is, és eléri az államadósság finanszírozását is.

Soha ennyien nem nyaraltak Magyarországon, mint idén

Az év első kétszáz napjában a turisták száma csaknem 12 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Emellett az iskolai szünidő megkezdése óta eltelt egy hónap is erősebb turisztikai eredményeket hozott az előző évinél. A szálláshelyek forgalma e szűk harminc napban megközelítette a hatmillió vendégéjszakát, mintegy hét százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti értéket, míg a nemzetközi forgalom 11 százalékkal növekedett.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint január elejétől a nyár közepéig több mint 8,8 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ahol 21,3 millió vendégéjszakát töltöttek.  A turisztikai térségek közül a természetes vízparti strandokat kínáló Balaton térségét, továbbá a számos fürdőélményt nyújtó Debrecen és térségét, valamint a Mátra–Bükköt keresték fel leginkább a vendégek.

A rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon, mint most júniusban

Továbbra is rekordszinten van a hazai foglalkoztatottság. A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint júniusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,768 millió főt tett ki, ami 3000 fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel több mint három évtizedes rekord dőlt meg, utoljára a rendszerváltás idején dolgoztak ennyien Magyarországon.  A munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt júniusban. A 2024. április–júniusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 23 ezer fővel, 215 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt. Az átlagos álláskeresési idő egyébként tíz hónap.

Már pörög az albérletpiac, augusztusban érhet a csúcsra

Ötödével több kiadó lakást kínálnak az albérletpiacon az egy évvel korábbihoz képest, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez a nagyobb befektetői jelenlétnek is köszönhető.

Továbbra is igaz, hogy a meghirdetett kiadó ingatlanok fele Budapesten, 85 százalékuk pedig nagyvárosban (megyeszékhelyen, egyetemvárosban) található. A garzonok iránt fokozott a kereslet, ez a lakástípus ugyanis a legolcsóbb az összes közül, akár kiadhatóságról, akár megvásárlásról van szó. Az Ingatlan.com adatai szerint a budapesti kerületekben a bérleti díjak középértéke 168-330 ezer forint. A kereslet-kínálati csúcs augusztusban jöhet, aki viszont jó ár-érték arányú lakást talál, nem érdemes sokáig halogatnia a döntést.

Ennyi lehet a minimálbér 2025-ben, ha a munkaadók elfogadják a szakszervezetek kezdeti javaslatát

Megtartotta első ülését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahol idén nagy horderejű döntések születhetnek. az első megszólalások alapján nagyjából körvonalazódik, hogy 2025-ben mennyi lehet a minimálbér összege Magyarországon. Idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljon a minimálbér összegéről. A nagy sietség oka, hogy a munkaadóknak és a szakszervezeteknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk az uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről. Így például választ kell adniuk arra, hogy milyen mutatók alapján határozzák meg a minimálbért, egy- vagy többéves bérmegállapodást kötnek, hogy érik el a kollektív szerződések országos lefedettségét, illetve hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, amelynek megszüntetése már tavaly felmerült. Már 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrana, az utóbbi pedig megszűnne. Ez 22 százalékos emelést jelentene a minimálbér esetében, aminek nettója a jelenlegi 177 400 forint helyett 216 790 forint lehetne.

Ugyanakkor a javaslattal az a probléma, hogy a többség, mintegy 750 ezer fő rosszul járna, hiszen az ő esetükben nem történne emelés.