Általában sok vitára ad okot az a jelenség, amely azt mutatja, hogy igenis van különbség a férfiak és nők keresete között. Sokan vetik fel az esélyegyenlőség kérdését, miszerint egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Ez a követelménye egyébként nemcsak a hazai joggyakorlatban jelenik meg, hanem uniós követelmény is, továbbá szerepel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között.
Kétféle számítás
Magyarországon a női-férfi kereseti rés számítási gyakorlatában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt vizsgálja, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaké. A mutató értékének meghatározása során a teljes nemzetgazdaságon belül az alkalmazottal rendelkező vállalkozásokat, a nonprofit szervezeteket és valamennyi költségvetési intézményt veszik figyelembe.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ez esetben az órabért vizsgálja. Azt nézi, hogy mekkora a nők és a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresete közötti különbség. A kétféleképpen számított kereseti rés között látható különbség magyarázata egyrészt az Eurostat és a hazai vonatkozási kör eltérése. Másrészt az, hogy a havi bruttó keresettel számított hazai mutató tartalmazza a nem havi rendszerességgel fizetett prémiumokat, jutalmakat és egyéb kereseti elemeket, míg az órakereset segítségével számított uniós mutató nem tartalmazza ezeket.
A KSH elemzése rámutat arra, hogy a nők és a férfiak keresetében megmutatkozó különbség mögött a foglalkoztatási jellemzők eltérései is meghúzódnak, többek között a foglalkozás jellege, a munkáltató ágazata, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, a munkatapasztalat hossza és a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérései.
Fontos tudni, hogy a diszkrimináció tényének mérésére nincs általánosan elfogadott statisztikai módszer se a hazai, se a nemzetközi gyakorlatban, ezért a különböző tényezők együttes hatását kifejező mutatót használnak.
Van magyarázat
Magyarországon 2022-ben a férfi és a női alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számolt kereseti rés 15,3 százalékot tett ki a teljes munkaidősök körében, a különbség az egy évvel korábbihoz képest 0,9 százalékponttal növekedett. A vállalkozói szférában 14,4, a nonprofit szektorban 12,5, a költségvetési szektorban pedig 26 százalék volt a kereseti rés. Az utóbbi területen jelentős, a másik két szektorban csekély mértékű volt a változás.
A KSH kiemeli, hogy a vizsgált évben a költségvetési szféra előre ütemezett béremelései magyarázzák a kereseti rés számottevő növekedését. A honvédelemben és a rendvédelemben dolgozó fegyveresek hathavi keresetének megfelelő februári juttatás (fegyverpénz) és az ugyanebben a körben bevezetett januári és szeptemberi béremelés jelentősen megnövelte a férfi munkavállalók keresetét a szektor közigazgatás, védelem ágában.
Az orvosi béremelés második szakasza az egészségügy jelentős kereseti különbségét tovább növelte (25,9 százalék), ugyanis a férfiak körében nagyobb arányban dolgoznak magasabb presztízsű, így magasabb keresettel járó foglalkozásokban a munkavállalók.
Az elemzés arra is rávilágít, hogy a nonprofit szektor alkalmazásban állóinak negyven százalékát kitevő oktatás ágban a második legmagasabb volt a kereseti különbség a két nem között (25,1), és az érték a múlt évhez képest növekedett. Hasonlóan a költségvetésbe sorolt oktatási intézményekhez, a férfiak körében a nagyobb presztízsű foglalkozásokban dolgozók (vezetők, egyetemi tanárok) aránya magasabb, mint a nők körében, ahol az alacsonyabb keresettel rendelkező általános- és középiskolai tanárok, illetve az óvónők száma számottevő.
A vállalkozói szektorban – hasonlóan a 2021-es évhez – a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén volt a legnagyobb a kereseti rés (34), ugyanis ebben az ágban a férfiak körében sokkal magasabb a kiemelkedő átlagkeresetű foglalkozásokban (sportoló, edző) dolgozók aránya. A különbség ebben az ágban és a második legmagasabb kereseti résű pénzügyi szolgáltatások ágban (33,7) is valamelyest csökkent. Valamelyest mérséklődött, azonban az átlagnál jóval magasabb volt a rés a férfiak javára a legtöbb alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóiparban is (22,5), aminek egyik oka a pótlékok közötti különbség: a férfiak esetében nagyobb volt azok aránya, akik részesültek pótlékokban, illetve a pótlékok átlaga is magasabb volt.
Összesen csak két ágban magasabb a nők bruttó átlagkeresete a férfiakénál: az építőiparban és a szállítás, raktározás területén (–8,9, illetve –1,2). Ezen ágazatokban dolgozó nők nagyobb része tölt be kvalifikáltabb munkát igénylő álláshelyet, mint az ugyanitt dolgozó férfiak.
Nagy a szóródás
Ahogy jeleztük, a női-férfi kereseti rés mérésének uniós gyakorlata az egy órára jutó rendszeres keresetben meglévő különbségeket mutatja. A nemrégiben publikált összesítés a 2021-es számokat veti össze. A vizsgált évben hazánkban az Európai Unió 27 tagországára számított 12,7 százalékos értéknél magasabb, 17,3 százalék volt a mutató értéke, ez alapján a tagországok sorrendjében a negyedik legnagyobb kereseti réssel rendelkező helyet foglaltuk el. Az Európai Unióban a kereseti rés 2012 óta folyamatosan csökken, de a tagállamok körében nagyon nagy a mutató szóródása – teszi hozzá a Központi Statisztikai Hivatal elemzése.
