A nemzetközi hatásoktól függ, hogy az MNB monetáris tanácsa idén hányszor tudja még csökkenteni a magyar jegybanki alapkamatot. Lényegében ezt erősítette meg Virág Barnabás alelnök, amikor ismertette a kamattartás részleteit. Az MNB ebben a hónapban nem nyúlt hozzá az alapkamathoz. Hangsúlyozta, hogy óvatos megközelítésre van szükség, emiatt a kulcs a pénzpiaci stabilitás és az árstabilitás fenntartása a gazdaság fenntarható növekedési pályára való állítása érdekében. A következő hónapokban emiatt fontos lesz az inflációs adat és a FED (Amerikai Jegybank), valamint az EKB (Európai Központi Bank) kamatdöntése, illetve a hazai lakossági és vállalati bizalom alakulása.
Az infláció júliusban ismét négy százalék fölé emelkedett. A júliusi infláció mögött döntően az élelmiszerek áremelkedése áll – mondta Virág Barnabás –, ám úgy véli, a következő hónapokban visszatér a toleranciasávba.
Az infláció árnyéka hosszú – fogalmazott, hozzátéve, megtorpant a gazdaság kilábalása, ennek oka a külső kereslet visszafogottsága. A másik ok, hogy a beruházói bizalom lassan áll helyre, ezzel összhangban a fogyasztói kereslet is erőtlen.
A folyó fizetési mérleg ugyanakkor pozitív trendet mutat, a költségvetési egyenleg többletet mutatott, ennek köszönhetően a költségvetési hiánycél elérhető.
Stabilitásra, biztonságra, bizalomra van szüksége a magyar gazdaságnak – hangsúlyozta. Jelezte, hogy néhány egyedi jellemző okozta a vártnál magasabb inflációt, ami az élelmiszerárak növekedésének tulajdonítható. Ebben pedig meghatározó szerepe volt a hatósági akciók kivezetésének. A piaci szolgáltatások inflációja ugyan még mindig magas, de jó hír, hogy júliusban a havi átárazások megfeleltek a korábbi szezonalitásnak, azaz megindult egy alkalmazkodás a piaci folyamatokhoz. Hangsúlyozta, hogy az inflációs várakozásokat tovább kell közelíteni a gazdasági kabinet inflációs céljához. Erre az augusztusi adat világíthat rá.
A gazdaságra rátérve azt mondta, hogy továbbra is dinamikus a bérnövekedési ütem, 8-10 százalék körül nőnek a reálbérek. De nagy kérdés, hogy mi az oka annak, hogy mégse köszön vissza ez a fogyasztási, kiskereskedelemi adatokban.
Jelezte, hogy ezzel hangsúlyosan foglalkozik az MNB, és öt válaszuk is van. A dinamikus bérnövekedésben megjelent egy fehéredési hatás, a korábbi szürkezónában fizetett bérek kifehéredtek, szerinte ezt mutatják a költségvetési bevételek is.
A nettó bérek a lakossági jövedelmek mindössze felét adják, ugyanakkor a transzferek is érdemben alacsonyabb dinamikát mutatnak.
A megtakarítások növekedése, az MNB szerint a hosszú távú növekedés szempontjából pozitív fejlemény, a nemzetközi tapasztalatok szerint ott volt sikeres a felzárkózás, ahol magas a megtakarítási ráta. De ezek nemcsak a belföldi pénzügyi rendszerben halmozódnak fel, ezek egy része elhagyja a magyar gazdaságot és nem fogyasztási célra megy el.
A lakáspiacon fordulat történt, a bérnövekedést ez húzza fel. Ez ugyancsak nem támogatja az áruvásárlást. Végül: egyre gyakoribb az online térben történő vásárlás, ezek – külföldi áruházakban elköltött pénzek esetén – nem jelennek meg a hazai statisztikában. Ugyanakkor jelezte, hogy ezeket a hatásokat a szeptemberi inflációs jelentésben részletesebben bemutatják.
Borítókép: Virág Barnabás MNB alelnök (Fotó: Kurucz Árpád)
