Júliusban az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2023 júliusában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 júniusához viszonyítva változatlan maradt.
A háború és az elhibázott szankciós politika továbbra is hátráltatja az európai gazdaság, különösképpen legfontosabb külpiacunk, Németország gazdasági helyreállását. A helyzetet súlyosbítja, hogy újra romló képet mutatnak a legfrissebb európai bizalmi és beszerzési menedzser indexek – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kedvezőtlen nemzetközi, exportpiaci helyzet a magyar gazdaság számára gyenge külső keresletet eredményez, amely negatívan hat az ipar teljesítményére is.
Tekintettel arra, hogy havi alapon az előző hónapban szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,5 százalékos bővülést mutatott az ipari teljesítmény, júliusban pedig változatlan maradt a kibocsátás volumene, megállapítható, hogy az ipari termelés a stabilizáció jegyeit mutatja. Ez a teljesítmény különösen annak fényében pozitív, hogy az ágazat szereplői kereslethiányt jeleznek, sőt egyes hazai autógyártók – a külpiacok válsága és a mérséklődő rendelésállomány miatt – csökkentették a műszakok számát.
A tárca szerint a rövid távú kilátásokat rontja, hogy a főbb európai autópiacokon meredek visszaesés következett be augusztusban: Németországban 27, Franciaországban 24, Olaszországban 13, Spanyolországban 7 százalékkal zuhant a forgalomba helyezett autók száma.
A hazai ipar várható fordulatát nehéz megbecsülni, mindazonáltal a munkaerőpiaci stabilitás, a reálbérek jelentős növekedése, az alacsony infláció, így a stabilizálódó belső kereslet és a háztartások óvatossági motívumának fokozatos oldódása támogathatja az ipari teljesítmény helyreállását. Ez azonban nem tudja teljes mértékben kompenzálni a gyenge külső keresletet, a gazdaság helyreállásához ugyanis békére van szükség.
A kedvezőtlen külső környezet ellensúlyozása érdekében a kormány több eszközzel is támogatja a hazai ipar fellendülését, ilyen volt a korábban meghirdetett és 1200 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, illetve a jelenleg elérhető, 155 milliárd forintos KKV Technológia Plusz Hitelprogram és az Otthonfelújítási Program is.
Az ipari termelés adatai júliusban is jelentős visszaesést mutattak, kiszűrve a kettővel több munkanap okozta torzítást, az ágazat termelése éves alapon 6,3 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor pozitívan értékelhetjük, hogy havi bázison nem mérséklődött az ágazat teljesítménye
– állapította meg a friss adatokhoz küldött kommentárjában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Az ipar esetében a problémát változatlanul a külső kereslet gyengélkedése jelenti, a jelentős mértékben exportra termelő hazai kapacitások nagyon szorosan kötődnek az európai uniós, azon belül is kiemelten a német konjunktúrához. A német ipar viszont hosszabb ideje érdemi problémákkal küzd, az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett szankciós politika felnyomta az energiaárakat, amely számottevően rontotta a német vállalatok nemzetközi versenyképességét a világpiacon, így pedig a magyarországi beszállítókra is negatív hatást gyakorolt – tette hozzá.
Az elemző szerint tehát német gazdaságból érkező hírek továbbra sem oldják a hazai ipar kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságot. A következő hónapok adatai kiemelten is fontosak lesznek, hogy a német rendelések bővülése a termelési adatokban is megjelenik-e, amely a magyarországi vállalatok számára is a kereslet erősödéseként csapódna le.
Vannak ugyanakkor jelei, hogy a német gazdaságpolitikában fordulat vette kezdetét. Erre utal a minap bejelentett elektromos autóvásárlási támogatási program a cégek részére, amely a tavalyi év végén kivezetett program helyére lépne. Viszont a tervezett keret érdemben elmarad annak volumenétől, így az ágazat problémáit nem tudja önmagában orvosolni, szükség lenne további támogatásokra is a fellendüléshez.
Amennyiben a külső kereslet tartós fordulata bekövetkezne az év hátralévő részében, és a belső kereslet is tovább élénkülne, az a szabad ipari kapacitások nyomán már rövid távon érdemi növekedési többletet tudna gerjeszteni a magyar gazdaságban – fogalmazott Molnár Dániel.
