A magyar növekedés Európa első harmadában van

A magyar gazdaság ez uniós tagállamok sorában a kilencedik legerősebb teljesítményét nyújtotta a második negyedéves számok alapján. Ráadásul olyan országok szenvedtek el visszaesést, mint például Németország és Finnország.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A háborús és kereskedelmi konfliktusokkal terhelt nemzetközi környezet nem csak Magyarország elé állít kihívásokat. Mindenhol fontos célkitűzés a gazdasági motorok felpörgetése. Ez azonban koránt sem egyszerű, ám hazánknak így sem kell szégyenkeznie.

Az első harmadban

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat augusztusi rangsora alapján a magyar gazdaság a második negyedévben mért 1,3 százalékos növekedésével a kilencedik helyen végzett, azaz a tagállamok első harmadában vagyunk. A felzárkózási folyamat folytatására utal, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladja az euróövezeti 0,6 százalékos, valamint az uniós átlag 0,8 százalékos növekedését. Sőt olyan országokban csökkent a teljesítmény, mint Németország, Írország, Finnország, Észtország és Lettország.

A számokból az is kiderül, hogy az első félév során mintegy tíz százalékkal nőtt a bruttó hazai termék nominális értéke, melynek köszönhetően a hazai GDP szintjének az uniós átlaghoz való közeledése is gyorsulhat.

 

Kedvezőtlen környezet

Látható, hogy 2024 második negyedévében a növekedést a fogyasztás húzta, mivel az első negyedévhez képest 1,1 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig négy százalékkal bővült a háztartások fogyasztása. Ezen belül is 4,2 százalékkal nőttek a fogyasztási kiadások. A fogyasztás kedvező alakulása azonban nem tudta ellensúlyozni a továbbra is kedvezőtlen külső környezet, a külső kereslet hiánya miatt visszaeső beruházások, valamint az idei aszály negatív hatásait. Az ipari termelés havi adataiból már ismert volt, így nem okozhatott meglepetést az ágazat további csökkenése, a kifejezetten gyenge német konjunktúra hatására az előző negyedévhez képest 1,5 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 2,4 százalékkal csökkent az ipar kibocsátása. A gyenge külső kereslet, a háború miatti óvatosság és bizonytalanság, a megrendelés állomány meredek visszaesése, valamint a historikusan is alacsony kapacitás kihasználtság miatt 15,4 százalékkal csökkent a bruttó állóeszköz felhalmozás, ezen belül is kiemelkedő mértékben, 35 százakkal csökkentek a feldolgozóipari beruházások. 

A folyamatban levő, illetve induló újabb külföldi működő tőke beruházások azonban a következő időszakban fordulatot hozhatnak.

A háztartások inkább élményekre, szabadidős tevékenységekre, utazásra költenek (Fotó: Unsplash)

Fokozatos élénkülés

Az év első felében átlagosan tíz százalék közelében növekvő reálbéreknek köszönhetően fokozatosan élénkül a fogyasztás, bár az óvatossági motívum még nem oldódott fel teljesen, ezt tükrözi, hogy az első félévben a lakosság soha nem látott mértékben gyarapította pénzügyi vagyonát is. Az óvatossági motívum további enyhülése tehát lehetőséget teremthet a fogyasztás további élénküléséhez is.

Ahogy lapunk már jelezte, a hazai háztartások többletjövedelme, fogyasztásának élénkülése nem elsősorban a kiskereskedelmi forgalomban csapódik le, hanem azt inkább szolgáltatásokra költik. Ezt bizonyítja, hogy míg 2020 előtt a második negyedévekben átlagosan a fogyasztás 43,4 százaléka realizálódott szolgáltatásokban, addig 2024 második negyedévében ez az arány már 47,9 százalék, ez historikusan a legmagasabb második negyedéves érték. 

Ez annak köszönhető, hogy a fogyasztói szokások is kezdenek átalakulni Magyarországon és Európában egyaránt, a háztartások inkább élményekre, szabadidős tevékenységekre, utazásra és kevésbé tárgyakra költenek.

Ezt támasztja alá szolgáltatások iránt nyújtott kereslet árhatástól megtisztított volumenindexe, valamint a termelési oldalon a művészet, szórakozás, szabadidő, egyéb szolgáltatások ágazat impozáns, 6,9 százalékos növekedése is.