Szerdán látnak napvilágot az augusztusi inflációs és a júliusi építőipari adatok. Az előzetes becslés szerint az eurózóna inflációja augusztusban 2,2 százalékra csökkent az előző havi 2,6 százalékról, miközben a maginfláció 2,9 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött. Havi alapon a teljes infláció 0,2, míg a maginfláció 0,3 százalékot tett ki. Az új adatközlésből kiderül az Európai Unió egészének, illetve az adatot még nem közlő tagállamoknak az adata is.
Júniusban az építőipar teljesítménye az eurózónában 1,7, míg az Európai Unióban 1,4 százalékkal emelkedett havi alapon. Ez éves alapon egyszázalékos növekedést, illetve 0,1 százalékos mérséklődést jelentett, Az egy évvel korábbihoz képest az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Szlovéniában (19 százalék), Csehországban (10,2 százalék) és Svédországban (9 százalék) csökkent, miközben a legnagyobb – az előzőeknél jóval kisebb mértékű – növekedést Spanyolország (4,8 százalék), Bulgária (2,9 százalék) és Portugália (2,7 százalék) érte el.
A hét legfontosabb eseménye az amerikai Fed kedden és szerdán tartandó kamatdöntő ülése lesz – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Ennek során minden várakozás szerint megkezdi a Fed a monetáris kondíciók lazítását, a 2023 júliusa óta 5,25–5,50 százalékos sávban lévő alapkamat csökkentését. A piac számára az egyetlen nyitva maradt kérdés az, hogy a kamatcsökkentés mértéke 25 vagy 50 bázispont lesz – a 25 bázispont tűnik valószínűnek, az 50 bázispont inkább csak a piac túlfűtött várakozása. A Fed kommunikációja nemcsak a mostani vágás miatt lesz érdekes, hanem azért is, hogy mond-e valamit arra vonatkozóan, hogy idén még hányszor (és milyen mértékben) tervezi csökkenteni az irányadó rátát. Ennek kapcsán a megnövekedett recessziós félelmek fokozták a kamatcsökkentési várakozásokat – kérdés, hogy ebből mi az, ami a gyakorlatban is bekövetkezik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!