A mostani hét a szokásosnál talán kevésbé lesz mozgalmas – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) például nem ad ki egyetlen gyorstájékoztatót sem. Az MNB e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő júliusi fizetésimérleg-adatokat érdemes kiemelni. Júniusban a folyó fizetési mérleg egyenlege 166,2 millió eurós hiányt mutatott, szemben az előző két hónap jelentősebb pozitív egyenlegével. Júniusban az áruk egyenlege 378,1, míg a szolgáltatásoké 806,8 millió eurót tett ki. Az elsődleges jövedelmek 1038,7 millió eurós hiányt mutatott – itt jelennek meg a külföldre történő kamat és profitkifizetések – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: Shutterstock
A másodlagos jövedelmek egyenlege –312,5 millió euró volt. Júliusban a negatív egyenleg fennmaradhatott: a nyári szabadságolások idején az áruk egyenlege gyengébb, ezt azonban a magasabb szolgáltatásegyenleg némileg kompenzálja.
Nemzetközi szinten ennél mozgalmasabbnak ígérkezik a hét – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Az Eurostat ugyanis négy fontosabb adatközléssel is jelentkezik a héten.
Hétfőn jelennek meg a júliusi termék-külkereskedelmi és a második negyedéves munkaerőköltség-adatok. Júniusban az eurózóna exportja 6,3, importja 8,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól euróban számítva. Ebben része lehetett az ipari termelés 3,9 százalékos volumencsökkenésének, illetve az árak mérséklődésének is. Ezzel az egyenleg 22,3 milliárd eurót tett ki, meghaladva az egy évvel korábbi 18 milliárd eurót. Hasonló folyamatokat láthatunk az Európai Unió egészét tekintve is: az export euróban számított értéke 6,1, az importé 7,7 százalékkal mérséklődött, így az egyenleg a tavalyi 18,6 milliárd euróról 20,9 milliárd euróra emelkedett – sorolta a vezető közgazdász.
Az első negyedévben az eurózónában az egy munkaórára jutó munkaerőköltség 5,1 százalékkal emelkedett, miközben az Európai Unióban a növekedés mértéke 5,5 százalékot tett ki. A növekedés a három legnagyobb ágazatban nagyjából hasonló mértékű volt: az eurózónát tekintve az iparban 4,8, az építőiparban 5,2, míg a szolgáltatásoknál öt százalékkal nőttek a munkaerőköltségek. A munkaerőköltségek emelkedése a régióban volt a legmagasabb: a legdinamikusabb növekedést felmutató Romániát (16,4 százalék) Bulgária (15,8 százalék), Horvátország (15,3 százalék), Lengyelország (14,1 százalék) és Magyarország (13,7 százalék) követte. Legkevésbé Belgiumban (2,3 százalék), Dániában (2,7 százalék) és Franciaországban (2,9 százlék) nőttek a munkaerőköltségek. Figyelembe véve az első negyedévben az eurózóna 2,6 és az Európai Unió 2,8 százalékos inflációját, a reálbérek 2,4, illetve 2,6 százalékkal lettek magasabbak – emelte ki Regős Gábor.
Szerdán látnak napvilágot az augusztusi inflációs és a júliusi építőipari adatok. Az előzetes becslés szerint az eurózóna inflációja augusztusban 2,2 százalékra csökkent az előző havi 2,6 százalékról, miközben a maginfláció 2,9 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött. Havi alapon a teljes infláció 0,2, míg a maginfláció 0,3 százalékot tett ki. Az új adatközlésből kiderül az Európai Unió egészének, illetve az adatot még nem közlő tagállamoknak az adata is.
Júniusban az építőipar teljesítménye az eurózónában 1,7, míg az Európai Unióban 1,4 százalékkal emelkedett havi alapon. Ez éves alapon egyszázalékos növekedést, illetve 0,1 százalékos mérséklődést jelentett, Az egy évvel korábbihoz képest az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Szlovéniában (19 százalék), Csehországban (10,2 százalék) és Svédországban (9 százalék) csökkent, miközben a legnagyobb – az előzőeknél jóval kisebb mértékű – növekedést Spanyolország (4,8 százalék), Bulgária (2,9 százalék) és Portugália (2,7 százalék) érte el.
A hét legfontosabb eseménye az amerikai Fed kedden és szerdán tartandó kamatdöntő ülése lesz – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Ennek során minden várakozás szerint megkezdi a Fed a monetáris kondíciók lazítását, a 2023 júliusa óta 5,25–5,50 százalékos sávban lévő alapkamat csökkentését. A piac számára az egyetlen nyitva maradt kérdés az, hogy a kamatcsökkentés mértéke 25 vagy 50 bázispont lesz – a 25 bázispont tűnik valószínűnek, az 50 bázispont inkább csak a piac túlfűtött várakozása. A Fed kommunikációja nemcsak a mostani vágás miatt lesz érdekes, hanem azért is, hogy mond-e valamit arra vonatkozóan, hogy idén még hányszor (és milyen mértékben) tervezi csökkenteni az irányadó rátát. Ennek kapcsán a megnövekedett recessziós félelmek fokozták a kamatcsökkentési várakozásokat – kérdés, hogy ebből mi az, ami a gyakorlatban is bekövetkezik.
