– Leállították a német történelem eddigi legnagyobb külföldi beruházását. Az amerikai Intel eredetileg egy olyan harmincmilliárd eurós (12 ezermilliárd forint) beruházást tervezett volna megvalósítani, amely Németországot a térképre tette volna egy kulcságazatban, a félvezetők gyártásában – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte azt is, hogy a kormány sok pénzt tett a projektre. Mintegy tízmilliárd eurós állami támogatás mellett maga Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter is aktívan lobbizott a megvalósításért. Habeck például úgy fogalmazott, hogy a gyár befektetés a jövőbe, és demonstrálja, hogy Németország továbbra is attraktív célpont a külföldi vállalatoknak. Az ígéretes terv azonban a megvalósítás előtti utolsó pillanatban a kormány ellen fordult.
A szakértő szerint mostanra – az Intel gyengélkedése mellett – az ügy éppen arra mutat rá, hogy Németország egyre kevésbé vonzó piac, és hogy egyre kevesebben hisznek a jövőjében.
– A korábbi gyárbezárásokon túl tehát már a külső befektetők is világosan látják azt, amit a német kormány minden erejével takargatni próbál. A gazdaságpolitika a szakadék felé robog, mégpedig padlógázzal – tette hozzá a Századvég üzletágvezetője.
A Világgazdaság a többi között arról írt a hír kapcsán, hogy a fejlemény igen fájdalmas az utóbbi évtizedben stagnálásba süllyedt, sőt az utóbbi években visszaeső német ipar és a technológiai felzárkózásban reménykedő, hatalmas versenyképességi elmaradással és beruházási deficittel küszködő Európai Unió számára. A csipek és számítógép-alkatrészek gyártása a XXI. század egyik kulcsipara, ha jelen van, az biztató gazdasági jel. Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra itt gyártják majd a félvezetők egyötödét a világban. A Magdeburgba tervezett gyár a legnagyobb lehetett volna, amelyet a tavaly elfogadott uniós csiptörvény alapján támogattak volna, és megépülése nélkül kérdéses, tartható-e a brüsszeli cél. A belátható jövőben egyetlen csipgyár sem épül az európai kontinensen ebben a kategóriában, ami azt jelenti, hogy Európa függő helyzetben marad a tengerentúli beszállítóktól a mesterséges intelligenciát és az automata vezetést szolgáló, magas teljesítményű félvezetőket illetően.
Nemrégiben adta hírül azt a kedvezőtlen hírt a hallei IWH gazdaságkutató intézet, miszerint Németországban jelentősen, a felmérések 2016-os kezdete óta a legmagasabbra emelkedett (1406-ra) a cégcsődök száma júliusban. A növekedés az előző hónaphoz képest húszszázalékos, az előző év júliusához képest 37 százalékos volt. A júliusi adat 46 százalékkal meghaladta a 2016–2019 közötti, azaz a koronavírus-járvány előtti évek júliusi átlagát – emlékeztetett a távirati iroda.
Az IWH közleménye szerint a fizetésképtelenségi bejelentések számának jelentős növekedése minden ágazatot érint, azonban különösen szembetűnő emelkedés látható a feldolgozóiparban. A nagy munkaadók csődje jelentős és tartós jövedelem- és bérkieséshez vezethet az érintett munkavállalóknál. Az IWH elemzése alapján a fizetésképtelenséget bejelentők legnagyobb tíz százalékába tartozó vállalatok fizetésképtelensége – az előző havival közel megegyezően – csaknem tízezer munkahely megszűnését jelentette júliusban. A gazdaságkutató azzal számol, hogy a fizetésképtelenségek száma valószínűleg továbbra is folyamatosan a koronavírus-járvány előtti szint felett marad.
