Novemberben huszadik alkalommal rendezik meg az Európai kereskedelem napját, amelyet egykor Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) akkori elnöke kezdeményezett az Eurocommerce, a kereskedelmi szakmai szervezetek brüsszeli szervezetének összefogásával. A VOSZ húsz évvel ezelőtti kezdeményezésekor az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és az ÁFEOSZ tömörített tisztán kereskedelmi vállalkozásokat.
A kereskedelmi lobbi tagozódását a piaci verseny átalakulása diktálja, a nagy láncok térhódítása és a kis üzletek tönkremenetele révén – ami némi feszültséget okoz a piacon.
Ugyanakkor persze az egész ágazatot érintő feszültség ma elsősorban a kereskedelmi sávos adózással kapcsolatban áll fenn, különös tekintettel a multik esetében. Az OKSZ-nek még nem sikerült csökkentenie az ebből eredő nagyvállalati terheket, viszont az OKSZ-tagok európai parlamenti megszólalásából és az európai bizottsági beterjesztéséből (utóbbi OKSZ-en keresztül) sikerült brüsszeli feszültséget generálni. A bizottság minapi közleménye szerint Magyarország gyakorlata a kereskedelmi adózással kapcsolatban ütközik az egyik közöspiaci elvvel.
Változó viszonyok
A húsz évvel ezelőtti felálláshoz képest ma már a kamarák, az ÁFEOSZ és a lassan tíz éve működő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) is bekapcsolódott az érdekérvényesítésbe. Az első kettő a kisebb vállalkozásokra fókuszál, az MNKSZ a kizárólag hazai tulajdonban lévő kisebbekre és közepesekere, az OKSZ viszont a nemzetközi hátterű cégeket igyekszik „kiszolgálni”. Az OKSZ évekkel ezelőtt száz feletti tagot számolt, a bírósági nyilvántartás szerint ma 42-t. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára az ezzel kapcsolatos kérdésünkre úgy válaszolt: minden tagvállalatuk Magyarországon működő cég, melyek között megtalálhatók a kisvállalkozások, a közép- és nagyvállalatok éppúgy, ahogy a magyar és nemzetközi hátterű vagy a magántulajdonú és tőzsdén jegyzett cégek is. Utóbbi a Mol. A főtitkár válaszai szerint a tagvállalatok forgalma a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékát adja. Ez vélhetően az üzemanyag-értékesítéssel együtt jön ki, bár az élelmiszer-kereskedelemben a hat legnagyobb multitag forgalma átlépheti a teljes piaci forgalom 50 százalékát. (Ezenkívül még tíz multi kereskedelmi tevékenységet is folytató tagja van a szervezetnek, magyar boltos vállalkozásból pedig 14.) A többi tíz tag másfajta tevékenységet folytat, nem elsősorban kereskedelmi vállalkozást. Ma már az OKSZ-en belül a napi munkát irányító elnökségben, a hozzáférhető adatok alapján többségbe kerültek a multik képviselői.
Nemrégiben a szervezet úgy kommunikált, hogy a lobbizásban megkerülhetetlen szerepre törekszik, de a magyar, a multiknál kisebb méretű, számukat tekintve azonban több tízezer boltos vállalkozás ügyeiben ez egyelőre nem látványos.
Ott van persze az MNKSZ, amely a magyar kereskedők képviseletére jött létre. Neubauer Katalin, a szervezet főtitkára a kérdésünkre úgy válaszolt, hogy a szervezet taglétszáma 2024-ben is bővült, van olyan tagjuk, aki az OKSZ-től pártolt át és van olyan is, aki mindkét szervezetben jelen van. A főtitkár adatai szerint a MNKSZ-tagok forgalma 1400 milliárd forint körüli, ez a teljes üzemanyag nélküli kiskereskedelem 9,3 százaléka.
Tagdíjak és bevételek
Jól mutatja ugyanakkor a két szervezet közötti különbséget, hogy míg az OKSZ 43 millió forint tagdíjat szedett be tavaly (civil szervezetek beszámolóján keresztül hozzáférhető nyilvános adat 2023-ról), addig ez az MNKSZ-nél 2023-ban alig volt több tízmillió forintnál. Ugyanakkor az MNKSZ-nek más forrása nincs. Ehhez képest az OKSZ a tagdíjon kívül egyéb bevételi forrásokkal is rendelkezett és a teljes bevétele elérte a 124 millió forintot. Arra a kérdésünkre, hogy ez miből eredt, Kozák Tamás úgy válaszolt:
A nyilvánosan elérhető eredménybeszámolón túl az érvényben lévő titoktartási megállapodások miatt további információval nem tudunk szolgálni.
Mindez egy kicsit meglepő, hiszen a civil szervezetek működése transzparens jellegű, ahogyan erre a főtitkár konkrétan célzott, amikor azt kérdeztük, hogy milyen folyó ügyei vannak a szervezetnek, milyen jogszabályi változást tartanak jelen pillanatban a legfontosabbnak. Kozák Tamás az OKSZ szervezeti szabályára hivatkozva jelezte, hogy ez nyilvános, ez megnézhető, ezzel szemben a cikk írásakor a szervezet honlapja minderről nem sokat árult el. Sajtónyilatkozatokból azért kisejlik, hogy a kiskereskedelmi adórendszer különösen forró téma a szervezetnél és ahogy korábban már a Magyar Nemzet hasábjain is megjelent, az OKSZ érintett az uniós lobbitevékenységben (az Eurocommerce vezetőségének tagja, a hazai Spar képviselője, aki egyébként társelnöke az OKSZ-nek is). Ellenben a főtitkár magát a kérdés témáját kikerülte.
Elmaradó fejlesztések?
Neubauer Katalin a kereskedelmi adóról egyébként úgy vélekedett: „a kiskereskedelem hosszú távú célzott adóztatása, az adó túl nagy mértéke miatt nincs jó hatással a szektorra. Az élelmiszerszegmensben fejlesztések maradnak el, romlik a hatékonyság és az árak sem tudnak a szükséges mértékben mérséklődni. Nem élelmiszer szegmensben különösen veszélyes a hazai különadó, miután ez az adónem is csak a Magyarországon adózó forgalmazókat sújtja, az érintett szereplők jelentős árhátrányban vannak a határokat nem ismerő online térben, így növekszik a határon túli kereskedők térnyerése az online kereskedelmi platformokon, emiatt a magyar államnak a tervezettnél kevesebb áfabevétele keletkezik és egyre több fogyasztóvédelmi problémával nézhetünk szembe.”
Jól látszik, hogy ma a két szervezetnek más a fő témaköre, amiben szeretne némileg előrébb lépni, ám egyelőre kevésebb sikerrel. Az OKSZ előnye az anyagi háttér lehet, hiszen beszámolói szerint a bevételeiket el is költi, gyaníthatóan a saját lobbitevékenysége érdekében.
