Átalakuló kiskereskedelmi lobbi

Alapvető változásokat mutat a kereskedelmi érdekérvényesítés itthon, az Országos Kereskedelmi Szövetség tagokat vesztett, míg a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség tagokat nyert. Előbbinél jellemzőbbek a nagy vállalkozások, multik, utóbbinál a magyar vállalkozások. Az ÁFEOSZ a legrégebbi kereskedelmi tömörülés, az áfészekre, a szövetkezeti kereskedelemre épít.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

Tagdíjak és bevételek

Jól mutatja ugyanakkor a két szervezet közötti különbséget, hogy míg az OKSZ 43 millió forint tagdíjat szedett be tavaly (civil szervezetek beszámolóján keresztül hozzáférhető nyilvános adat 2023-ról), addig ez az MNKSZ-nél 2023-ban alig volt több tízmillió forintnál. Ugyanakkor az MNKSZ-nek más forrása nincs. Ehhez képest az OKSZ a tagdíjon kívül egyéb bevételi forrásokkal is rendelkezett és a teljes bevétele elérte a 124 millió forintot. Arra a kérdésünkre, hogy ez miből eredt, Kozák Tamás úgy válaszolt: 

A nyilvánosan elérhető eredménybeszámolón túl az érvényben lévő titoktartási megállapodások miatt további információval nem tudunk szolgálni.

Mindez egy kicsit meglepő, hiszen a civil szervezetek működése transzparens jellegű, ahogyan erre a főtitkár konkrétan célzott, amikor azt kérdeztük, hogy milyen folyó ügyei vannak a szervezetnek, milyen jogszabályi változást tartanak jelen pillanatban a legfontosabbnak. Kozák Tamás az OKSZ szervezeti szabályára hivatkozva jelezte, hogy ez nyilvános, ez megnézhető, ezzel szemben a cikk írásakor a szervezet honlapja minderről nem sokat árult el. Sajtónyilatkozatokból azért kisejlik, hogy a kiskereskedelmi adórendszer különösen forró téma a szervezetnél és ahogy korábban már a Magyar Nemzet hasábjain is megjelent, az OKSZ érintett az uniós lobbitevékenységben (az Eurocommerce vezetőségének tagja, a hazai Spar képviselője, aki egyébként társelnöke az OKSZ-nek is). Ellenben a főtitkár magát a kérdés témáját kikerülte. 

Elmaradó fejlesztések?

Neubauer Katalin a kereskedelmi adóról egyébként úgy vélekedett: „a kiskereskedelem hosszú távú célzott adóztatása, az adó túl nagy mértéke miatt nincs jó hatással a szektorra. Az élelmiszerszegmensben fejlesztések maradnak el, romlik a hatékonyság és az árak sem tudnak a szükséges mértékben mérséklődni. Nem élelmiszer szegmensben különösen veszélyes a hazai különadó, miután ez az adónem is csak a Magyarországon adózó forgalmazókat sújtja, az érintett szereplők jelentős árhátrányban vannak a határokat nem ismerő online térben, így növekszik a határon túli kereskedők térnyerése az online kereskedelmi platformokon, emiatt a magyar államnak a tervezettnél kevesebb áfabevétele keletkezik és egyre több fogyasztóvédelmi problémával nézhetünk szembe.”

Jól látszik, hogy ma a két szervezetnek más a fő témaköre, amiben szeretne némileg előrébb lépni, ám egyelőre kevésebb sikerrel. Az OKSZ előnye az anyagi háttér lehet, hiszen beszámolói szerint a bevételeiket el is költi, gyaníthatóan a saját lobbitevékenysége érdekében.