Novemberben huszadik alkalommal rendezik meg az Európai kereskedelem napját, amelyet egykor Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) akkori elnöke kezdeményezett az Eurocommerce, a kereskedelmi szakmai szervezetek brüsszeli szervezetének összefogásával. A VOSZ húsz évvel ezelőtti kezdeményezésekor az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és az ÁFEOSZ tömörített tisztán kereskedelmi vállalkozásokat.
A kereskedelmi lobbi tagozódását a piaci verseny átalakulása diktálja, a nagy láncok térhódítása és a kis üzletek tönkremenetele révén – ami némi feszültséget okoz a piacon.
Ugyanakkor persze az egész ágazatot érintő feszültség ma elsősorban a kereskedelmi sávos adózással kapcsolatban áll fenn, különös tekintettel a multik esetében. Az OKSZ-nek még nem sikerült csökkentenie az ebből eredő nagyvállalati terheket, viszont az OKSZ-tagok európai parlamenti megszólalásából és az európai bizottsági beterjesztéséből (utóbbi OKSZ-en keresztül) sikerült brüsszeli feszültséget generálni. A bizottság minapi közleménye szerint Magyarország gyakorlata a kereskedelmi adózással kapcsolatban ütközik az egyik közöspiaci elvvel.
Változó viszonyok
A húsz évvel ezelőtti felálláshoz képest ma már a kamarák, az ÁFEOSZ és a lassan tíz éve működő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) is bekapcsolódott az érdekérvényesítésbe. Az első kettő a kisebb vállalkozásokra fókuszál, az MNKSZ a kizárólag hazai tulajdonban lévő kisebbekre és közepesekere, az OKSZ viszont a nemzetközi hátterű cégeket igyekszik „kiszolgálni”. Az OKSZ évekkel ezelőtt száz feletti tagot számolt, a bírósági nyilvántartás szerint ma 42-t. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára az ezzel kapcsolatos kérdésünkre úgy válaszolt: minden tagvállalatuk Magyarországon működő cég, melyek között megtalálhatók a kisvállalkozások, a közép- és nagyvállalatok éppúgy, ahogy a magyar és nemzetközi hátterű vagy a magántulajdonú és tőzsdén jegyzett cégek is. Utóbbi a Mol. A főtitkár válaszai szerint a tagvállalatok forgalma a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékát adja. Ez vélhetően az üzemanyag-értékesítéssel együtt jön ki, bár az élelmiszer-kereskedelemben a hat legnagyobb multitag forgalma átlépheti a teljes piaci forgalom 50 százalékát. (Ezenkívül még tíz multi kereskedelmi tevékenységet is folytató tagja van a szervezetnek, magyar boltos vállalkozásból pedig 14.) A többi tíz tag másfajta tevékenységet folytat, nem elsősorban kereskedelmi vállalkozást. Ma már az OKSZ-en belül a napi munkát irányító elnökségben, a hozzáférhető adatok alapján többségbe kerültek a multik képviselői.
Nemrégiben a szervezet úgy kommunikált, hogy a lobbizásban megkerülhetetlen szerepre törekszik, de a magyar, a multiknál kisebb méretű, számukat tekintve azonban több tízezer boltos vállalkozás ügyeiben ez egyelőre nem látványos.
Ott van persze az MNKSZ, amely a magyar kereskedők képviseletére jött létre. Neubauer Katalin, a szervezet főtitkára a kérdésünkre úgy válaszolt, hogy a szervezet taglétszáma 2024-ben is bővült, van olyan tagjuk, aki az OKSZ-től pártolt át és van olyan is, aki mindkét szervezetben jelen van. A főtitkár adatai szerint a MNKSZ-tagok forgalma 1400 milliárd forint körüli, ez a teljes üzemanyag nélküli kiskereskedelem 9,3 százaléka.
