– A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye minden várakozást alulmúlt. Bár azt sejteni lehetett, hogy annál rosszabb lesz az adat, mint amit az egy negyedévvel ezelőtti, szintén kedvezőtlen érték után vártunk, de azt nem, hogy ennyivel. A gazdasági teljesítmény érdemben, 0,7 százalékkal csökkent negyedéves alapon és így éves alapon is ugyanennyivel esett a mutató – nyilatkozta a Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza jelezte: ezzel a magyar gazdaság ismét technikai recesszióba került – pedig még csak egy év telt el azóta, hogy utoljára abban volt. Szerinte az idénre eddig várt 1,5 százalékos növekedés ezzel a mai adattal elérhetetlenné vált, ehhez az utolsó negyedévben negyedéves alapon 4,1 százalékos növekedésre lenne szükség.
– Ennél valószínűbbnek tűnik, hogy a magyar gazdaság az idén mindössze 0,5 százalék körüli ütemben bővül – alulmúlva minden korábbi várakozást és talán még az Európai Unió átlagát is – ismertette.
Az az előzetes adatokból és az időjárás alakulásából tudható volt, hogy a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar is gyengén teljesített a negyedévben, de ennél a jelek szerint mindenki kisebb visszaesésre számított ezekben az ágazatokban. A szolgáltatások bár javítani tudtak az eredményen, ez úgy tűnik, hogy kevés volt a technikai recesszió elkerüléséhez.
– Felhasználási oldalról a kiskereskedelem jó teljesítményéből kedvező fogyasztási adatot vártunk, kérdés, hogy ebből mi valósult meg. A beruházásoknál a jelek szerint nem biztos, hogy sikerült javítani az előző negyedéves mélyponton – itt nagyon hiányoznak a hazánknak járó uniós források. Szintén nem lenne meglepő egy vártnál rosszabb adat a szolgáltatások külkereskedelme irányából – magyarázta.
Regős Gábor szerint nehéz megmondani, hogy miként lesz ebből felzárkózás és érdemi növekedés, ezt jelenleg több tényező is gátolja: az uniós források visszatartása, a kedvezőtlen geopolitikai helyzet és így külső környezet, a kulcsiparágak (járműgyártás, akkumulátorgyártás) szenvedése a gyenge kereslet miatt, de talán a gyenge fogyasztói és vállalati bizalom is.
– A mai adat nem csak önmagában jelent rossz hírt: megnehezíti az idei hiánycél tartását, amelyet viszont nem szabad elvéteni. Ezenkívül csökkenti annak valószínűségét, hogy jövőre elérje a növekedés a három százalékot, valamint még tovább gyengítheti a forintot, aminek nyomán a monetáris politikának a korábban vártnál is szigorúbbnak kell lennie. A feladat tehát adott, ebből a rossz helyzetből kellene visszatérni egy növekedési pályára, amelyet a 2010-es évek második felében láttunk. Nem lesz könnyű – tette hozzá.
Molnár Dániel szerint is negatív meglepetést okozott a harmadik negyedéves GDP-adat. A Makronóm Intézet elemzője úgy látja, hogy a friss számok alapján az idei évben inkább az egy százalék közeli gazdasági növekedés a reális, azonban ennek is feltétele, hogy a negyedik negyedévben már érdemben bővüljön a gazdasági teljesítmény a megelőző három hónaphoz viszonyítva. Szerinte az elhúzódó lendületvétel a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A szakértő úgy vélte, hogy amennyiben a külpiacainkon nem történik érdemi fordulat, akkor a gazdaság a belső motorjai révén várhatóan csak nagy nehézségekkel tudja elérni a három százalék feletti növekedési ütemet.
