Az 1997 és 2012 között született Z generáció munkaerőpiacra lépése új helyzet elé állított minden szereplőt, nem is boldogulnak könnyen egymással. A fiatalok nem túl lojálisak, hamar tovább lépnek, középvezetői álmokat dédelgetnek kezdőként, eddig ez volt a jellemző kritika velük szemben. Egy amerikai vállalati kutatásban 996 vezetőt kérdeztek meg a fiatal munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalataikról. Az derült ki, tízből hat cég bocsátott már el pályakezdő fiatalt. Minden hatodik HR-vezető úgy nyilatkozott, hezitál, ha Z generációs fiatal felvételéről van szó. Mégpedig azért, mert nem elég professzionálisak – pályakezdőként ez még elnézhető lenne –, de nem eléggé felkészültek és nem bírják a terhelést sem.
Általános volt az a vélekedés is, hogy a fiataloknak munkahelyietikett-képzésre van szükségük. Négyből három vállalat jelezte azt, hogy problémák jelentkeztek a fiatalok alkalmazásakor. A motiváció vagy a kezdeményezés hiányát, a gyenge kommunikációs készséget, a professzionalizmus hiányát nevezték meg elsősorban. Nehezményezték tovább azt, ahogy a Z generációsok kezelik a visszajelzéseket és problémamegoldó képességüket sem tartották megfelelőnek.
A szakértők azzal magyarázzák mindezt, hogy a munka világa óriási kontrasztot jelent a tanulmányokhoz képest. A pályakezdő munkavállalók gyakran nincsenek felkészülve az önálló munkavégzésre, a kevésbé strukturált környezetre, a munkahely kulturális dinamikáira, amikor több generáció vagy szakma dolgozik együtt, esetleg több országból. Másrészt sok esetben hiányoznak gyakorlati ismereteik, és azok a készségek, amelyek ahhoz kellenek, hogy sikeresek legyenek a munkahelyen.
A sikeres együttműködéshez azonban mindkét félnek ismerni kell egymást elvárásait és erősségeit, azaz a munkáltatóknak is megértéssel kell fordulniuk az újabb generációk elképzeléseihez, igényeihez, értékeihez. Erről jelent meg nemrégiben egy magyar kutatás, amelyben a Z generáció szemszögéből járta körül a jövő és az innováció kérdéskörét a magyarországi Bosch-csoport és a Richter Gedeon Nyrt.
A kutatási eredményekből az tűnt ki, hogy a fiatalok minden más szempontnál fontosabbnak tartják a rugalmas munkaszervezést és a home office-t, hogy a munka-magánélet egyensúlya meglegyen (44 százalék). Sokat jelent számukra az is, ha a munkahelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák (37 százalék), és modern, esztétikus, ergonomikus fizikai környezetet kínálnak, ami segíti az innovációt és a kreativitást (37 százalék), inspiratív és izgalmas teret adva a munkának és a kikapcsolódásnak is (30 százalék).
A kutatás adatai szerint a fiatalok munkavállalói szemléletében a személyes és emberi tényezők sokkal a legfontosabbak, olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24 százalék) vagy a robotikai megoldások (14 százalék) alkalmazása a jövő munkahelyein.
