Magyarország gazdasági semlegességet célzó politikája a szuverenitás megőrzésére és a globális gazdasági erőviszonyok közötti függetlenségre összpontosít. Ennek lényege, hogy az ország nem kíván semmilyen gazdasági blokkhoz vagy politikai tömbhöz kötődni, miközben igyekszik fenntartani stabil kapcsolatait az egyes nemzetközi szereplőkkel. A semlegesség biztosításához fontos a diverzifikált gazdasági struktúra és a szabadkereskedelem. Ez lehetővé teszi Magyarország számára, hogy saját érdekeit védje a globális piacok gyors változása és a politikai nyomások közepette – írja a Világgazdaság.
A gazdasági semlegesség elérése tehát komplex kihívás, amely folyamatos egyensúlyt igényel a nemzetközi és hazai érdekek között.
A közelmúltban új világgazdasági realitás jött létre, részben a továbbra is dúló háborúk, a kudarcot vallott szankciók és amiatt, hogy mára a gazdasági együttműködés abszolút fizikai realitását sok helyütt átideologizálják és átpolitizálják, így egyre távolabb kerül a növekedésnek stabil alapot adó eurázsiai együttműködés – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a parlament év végi ülésén.
Napirend előtti kérdésre válaszolva a távirati iroda szerint kifejtette, hogy míg 1992-ben a G7-csoport részesedése a világ gazdasági teljesítményéből 45 százalék volt, a BRICS-államoké pedig 22 százalék, napjainkra ez az arány megfordult, és 36 százalék áll szemben 30 százalékkal az utóbbiak javára.
Így az egyetlen észszerű gazdaságpolitikai megközelítés egy közepes méretű, szárazföld által körülzárt, versenyképes iparral rendelkező, energiaforrásokban finoman szólva sem bővelkedő ország számára a gazdasági semlegesség, vagyis hogy egyszerre kereskedünk, egyszerre működünk együtt a világ tőlünk keletre és nyugatra eső részével is
– vélekedett a tárcavezető. Hozzátette, hogy ha a kormány nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatná, akkor Magyarország rendkívüli mértékű növekedési lehetőségtől esne el.
Magyarország a legjobb példa arra, hogy micsoda haszon származik a civilizált és kulturált kelet–nyugati együttműködésből – fogalmazott, kiemelve, hogy hazánk gazdasági növekedésének egyik fontos alapja, hogy az ország mára a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóiparban.