Magyarország gazdasági semlegességet célzó politikája a szuverenitás megőrzésére és a globális gazdasági erőviszonyok közötti függetlenségre összpontosít. Ennek lényege, hogy az ország nem kíván semmilyen gazdasági blokkhoz vagy politikai tömbhöz kötődni, miközben igyekszik fenntartani stabil kapcsolatait az egyes nemzetközi szereplőkkel. A semlegesség biztosításához fontos a diverzifikált gazdasági struktúra és a szabadkereskedelem. Ez lehetővé teszi Magyarország számára, hogy saját érdekeit védje a globális piacok gyors változása és a politikai nyomások közepette – írja a Világgazdaság.
A gazdasági semlegesség elérése tehát komplex kihívás, amely folyamatos egyensúlyt igényel a nemzetközi és hazai érdekek között.
A közelmúltban új világgazdasági realitás jött létre, részben a továbbra is dúló háborúk, a kudarcot vallott szankciók és amiatt, hogy mára a gazdasági együttműködés abszolút fizikai realitását sok helyütt átideologizálják és átpolitizálják, így egyre távolabb kerül a növekedésnek stabil alapot adó eurázsiai együttműködés – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a parlament év végi ülésén.
Napirend előtti kérdésre válaszolva a távirati iroda szerint kifejtette, hogy míg 1992-ben a G7-csoport részesedése a világ gazdasági teljesítményéből 45 százalék volt, a BRICS-államoké pedig 22 százalék, napjainkra ez az arány megfordult, és 36 százalék áll szemben 30 százalékkal az utóbbiak javára.
Így az egyetlen észszerű gazdaságpolitikai megközelítés egy közepes méretű, szárazföld által körülzárt, versenyképes iparral rendelkező, energiaforrásokban finoman szólva sem bővelkedő ország számára a gazdasági semlegesség, vagyis hogy egyszerre kereskedünk, egyszerre működünk együtt a világ tőlünk keletre és nyugatra eső részével is
– vélekedett a tárcavezető. Hozzátette, hogy ha a kormány nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatná, akkor Magyarország rendkívüli mértékű növekedési lehetőségtől esne el.
Magyarország a legjobb példa arra, hogy micsoda haszon származik a civilizált és kulturált kelet–nyugati együttműködésből – fogalmazott, kiemelve, hogy hazánk gazdasági növekedésének egyik fontos alapja, hogy az ország mára a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóiparban.
Számos beruházás szemlélteti a keleti és a nyugati befektetések közötti egyensúlyt:
• A német BMW debreceni gyára több mint kétmilliárd euróba kerül a befektetőcégnek (790 milliárd forint). Évente mintegy 150 ezer autó készül itt 2025-től, a cégnek már most több mint ezer alkalmazottja van.
• A kínai BYD szegedi gyára a tervek szerint 2025 végétől már működni fog, a több milliárd eurós beruházás a távol-keleti vállalat első európai gyára. Évente háromszázezer autó gurul majd ki a létesítményből, több ezer új munkahely létesül.
• A német Mercedes új kecskeméti egysége majd 2026 elején áll üzembe, a bővítés 400 milliárd forintba kerül.
• A kínai CATL, a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hamarosan elkezd termelni debreceni gyárában. A beruházás háromezermilliárd forintot ér, és csaknem tízezer munkahelyet teremt.
• A szintén kínai Huayou Cobalt 520 milliárd forintos beruházásával 900 munkahelyet hoz létre első európai gyárában, Ácson. Az elektromos akkumulátorokhoz szükséges katódok gyártása ugyancsak 2025-ben indul.
• A Semcorp szintén Magyarországot választotta első külföldi üzemének megépítésére. A kínai cég 2025-ben indítja el az alkatrészek gyártását elektromos autók akkumulátoraihoz Debrecenben, a beruházás értéke 65 milliárd forint, és 440 új munkahelyet teremt.
• A dél-koreai EcoPro szintén Debrecenbe helyezte katódgyártó üzemét, és hamarosan elkezdi a gyártást. A mintegy 280 milliárd forintos beruházás 630 munkahelyet létesít.
• A német Audi győri gyára pedig tovább erősödik azáltal, hogy nemrégiben elkezdhette a Cupra modellek gyártását, 3500 embert foglalkoztatva.
Az év végi hírek szerint pedig az ázsiai befektetések méretével vetekedő összeget hoznának Magyarországra amerikai cégek is.
Kifizetődő a gazdasági semlegesség a magyarországi gázkereskedelem terén is. A napokban Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt egy videójában, hogy azzal, hogy Magyarország a szankciók helyett a diverzifikációt választotta, egyszerre volt képes csökkenteni a függését, erősíteni a regionális gázelosztó szerepét, és növelni geopolitikai súlyát.
Mindezek alapján elmondható, hogy a gazdasági semlegesség politikája Magyarország számára sikeres irány, amely lehetővé teszi a nemzetközi kapcsolatok erősítését és a fenntartható növekedést. A keleti és a nyugati befektetések közötti egyensúly, valamint a gazdaság diverzifikációja biztosítja a szuverenitás megőrzését és a függetlenséget. Az iparágak növekedésével és a munkahelyek bővülésével Magyarország egyre versenyképesebbé válik.
