A legszigorúbb nemzetközi előírások szerint zajlik a Paks II beruházás

A két új paksi blokk orosz fővállalkozásban, nemzetközi együttműködésben épül, az európai uniós közbeszerzési előírásokat figyelembe véve.

Illusztráció Fotó: Paks II. Zrt.

A paksi atomerőmű bővítése, a Paks II beruházás a legszigorúbb nemzetközi előírások betartása mellett zajlik – hangsúlyozta Hugyecz Attila, a Paks II Zrt. nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője csütörtökön Szamarkandban, az Uzatom expo 2024 kiállítás - A nukleáris ipar nemzetközi lehetőségei címmel tartott nemzetközi konferencián.

Az üzbég atomenergia-hatóság, az Uzatom nemzetközi konferenciáján a nemzetközi együttműködésről, az atomenergetikai világszervezetek szerepéről szervezett panelbeszélgetésen Hugyecz Attila kiemelte, hogy a Paks II. beruházást több nemzetközi nukleáris szervezet is nyomon követi, köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a Nukleáris Világszövetség, az atomerőműveket üzemeltetők világszervezete. Rendszeresen felkeresik az építkezést olyan vállalatok is, amelyek atomerőmű építésében érintettek, így lehetőség van a tapasztalatok átadására. 

Hugyecz Attila ismertette, hogy a két új paksi blokk orosz fővállalkozásban, nemzetközi együttműködésben épül, az európai uniós közbeszerzési előírásokat figyelembe véve. A beruházás beszállítóit nemzetközi tendereken választják ki. 

Példaként említette, hogy a turbinagenerátort, az irányítástechnikát a nemzetközi tenderkiíráson nyertes nyugat-európai cégek szállítják, a talajszilárdítást, a résfal kialakítását német cégek végzik, a talajmunkákon magyar vállalatok is dolgoznak. Elmondta, hogy az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a Paks II atomerőmű-beruházás úgynevezett első betonöntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentését. Ez fontos lépés a projekt megvalósításában, ugyanis a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint az engedély azt is jelenti, hogy az első beton öntése nyomán az atomerőmű már hivatalosan is építés alatt álló nukleáris létesítménynek minősül – jelezte. 

Hugyecz Attila elmondta, hogy 

Magyarországon a nukleáris energia fontos szerepet játszik az energiaellátásban, tavaly a hazai áramtermelésben az atomenergia 45 százalékot képviselt, a megújuló energia aránya 25 százalékot, a gáz 21 százalékot, a szén nyolc százalékot, egy százalék pedig egyéb forrásból származott. 

Ugyanezen időszakban Magyarország áramfelhasználásának 35 százaléka származott atomenergiából, 18 százaléka megújuló energiából, 16 százaléka gázerőművekben, hat százaléka szénerőművekből előállított energiából,egy százalék egyéb forrásból, és 24 százalékot tett ki az import. 

A konferencia megnyitóján Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója hangsúlyozta, hogy az atomenergia fontos szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a környezetvédelemben, a fenntarthatóságban, képes hosszú távon is megteremteni az energiaellátás biztonságát. Üzbegisztán történelmi lépést tesz azzal, hogy belép az atomenergiát használók közösségébe – tette hozzá. 

A konferencia plenáris ülésén Jurabek Mirzamahmudov üzbég energiaminiszter elmondta, hogy a tervek szerint Üzbegisztán 2030-ra átfogó nemzeti nukleáris infrastruktúra létrehozásával megbízható, költséghatékony és környezetbarát villamosenergia-ellátást kíván kialakítani. Ebben kulcsfontosságú prioritás egy kis moduláris atomerőmű (SMR) építése. 

A Roszatom májusi közlése szerint kis teljesítményű moduláris atomerőművet (SMR) építenek Üzbegisztánban. Az erről szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök üzbegisztáni látogatásakor írta alá a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern mérnöki részlege, az Atomsztrojexport és az Uzatom, az üzbég kormány alá tartozó atomenergia-ügynökség atomerőmű-építési igazgatósága. Üzbegisztán középső részén, Jizzax tartományban egy 330 megawatt (MW) összteljesítményű kis moduláris atomerőművet építenek orosz technológiával, amely hat, egyenként 55 megawatt (MW) teljesítményű reaktorral készül.