Az Országgyűlés pénteken elfogadta a 2025-ös költségvetést, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány gyorselemzésében sorra vette a büdzsé legfontosabb célkitűzéseit.
Azt írják: egyértelműen kirajzolódik még a hiány lefaragásának célja, ugyanis a 2024-es várható 4790 milliárd forintos pénzforgalmi hiány a 2025-ös évre 4122 milliárd forintra szűkül.
Hangsúlyozzák: a 2025-ös költségvetésben összesen több mint 4000 milliárd forint mozdul majd meg.
- A Demján Sándor-programon keresztül ebből 1410 milliárd forintnyi ösztönzést kapnak a kkv-k. Új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hitelek válnak elérhetővé a Széchenyi-kártya-program keretén belül, ezen kívül az exportösztönzés, a digitalizáció támogatása, az adminisztráció csökkentése kerül a fókuszba.
- A munkáshitel segítségével nagyjából 300 ezer fiatal kerülhet fókuszba, és a kormányzat összesen 500 milliárd forintos merítési alappal számol, és igyekszik segíteni a fiatal munkavállalók pályakezdését.
- A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot.
- A kormány 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítására, a harminc év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességére pedig további húszmilliárd forintot.
- A babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint 2025-ben.
- A 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele egyébként a családtámogatásokra fordítható összeg, amire összesen több mint 3 750 milliárd forint forrást biztosít a kormányzat.
Az elemzés kitér rá: 2025-ben több mint háromszáz új beruházás indul, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint.
A fogyasztás kapcsán megjegyzik: 2025-ben további reálbér-emelkedés várható, hiszen a minimálbér kilenc százalékkal, a garantált bérminimum hét százalékkal nő, miközben az infláció éves átlagban várhatóan 3-4 százalék között lehet majd.
Békeköltségvetés 
