Németország elérkezett egy olyan ponthoz, ahonnan nincs visszaút. A gazdasági vezetők tudják ezt, az ország lakói érzik ezt – a német politikusok viszont továbbra sem találnak választ a háború óta a legnagyobb krízisre.
A Világgazdaság emlékeztetett: ötévnyi stagnálás után Németország gazdasága most öt százalékkal kisebb, mint amekkora lehetett volna, ha a pandémia előtti növekedési trend fennmarad. A Bloomberg Economics becslése szerint a lemaradást nagyon nehéz lesz behozni; a német gazdaságot strukturális problémák emésztik. Ilyen például az olcsó (orosz) energia és nyersanyag elvesztése, amelyre a német ipar évszázadok óta alapozza árversenyképességét. A németek számára szimbolikus jelentőségű autóipar gyakorlatilag elvesztette a versenyt a legnagyobb piacon, a kínai gyártók behozhatatlan előnyre tettek szert. A közgazdászok becslése szerint a versenyképesség csökkenése azt jelenti, hogy egy átlagos háztartás évente 2500 euróval jár rosszabbul.
– Németország nem omlik össze egyik napról a másikra. Éppen ez teszi ezt a lehetőséget zsigeri módon félelmetessé – mondta Amy Webb, a német vállalatoknak stratégiai tanácsadást nyújtó Future Today Institute alapítója és vezérigazgatója.
– Ez egy nagyon lassú, elhúzódó hanyatlás. Nem egy vállalat, nem egy város, hanem az egész ország hanyatlása, amely magával rántja Európát is – vázolt fel egy meglehetősen sötét jövőképet a közgazdász.
A jelenlegi helyzet meglehetősen kiábrándító, és sötét jövőképet vetít előre. Németországról egyre több energiaigényes ipari tevékenység távozik, a bizonytalan vállalatok visszafogják, külföldre viszik beruházásaikat.
Az életszínvonal csökken, a választók bűnbakokat keresnek és protestszavazatokkal fejezik ki elkeseredettségüket, ami a szélsőségek megerősödéséhez vezet. Európának szüksége lenne egy erős Németországra, hogy szembe tudjon nézni az orosz–ukrán háború gazdasági és politikai nyomásával, reagálni legyen képes az elszigetelődés politikája felé tendáló Egyesült Államokra és a globális hatalmi ambícióit nyíltan felvállaló Kínára. Ehelyett béna kacsaként vergődik a geopolitikai feszültségek és a rossz gazdasági struktúra szorításában.
Harmincöt évvel ezelőtt, a berlini fal leomlásával a németek még összefogtak a volt kommunista NDK integrációját célzó hatalmas kiadási terv mögött. Most az ország megkeseredett és megosztott, a választók valószínűleg nem adnak egyértelmű felhatalmazást a februári választásokon egyetlen pártnak sem, a közvélemény-kutatásokban vezető CDU–CSU kényelmetlen koalícióra kényszerülhet.
