Kezd életjeleket mutatni az ipar

A teljesítményt ugyanakkor a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet továbbra is fékezi.

Példa a gazdasági semlegességre a BYD beruházása Fotó: Vémi Zoltán

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 októberében az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal (naptárhatástól megtisztítva 3,1 százalékkal) mérséklődött az ipari termelés volumene. Biztató ugyanakkor, hogy az ipar teljesítménye 2024 szeptemberéhez képest kétszázalékos bővülést ért el, amely elsősorban a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital- és dohánytermék gyártása alágazatok növekedésének volt köszönhető – hívja fel a figyelmet a KSH adataira reagáló közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). 

Európa több országában kettős válság alakult ki, amely a gazdaságot és a politikát egyaránt érinti. Ezt jól példázza Franciaország és Németország, azaz az unió két legjelentősebb gazdaságának állapota. Az európai autóipart aggasztóan súlyos problémák nyomasztják – írják. 

Legfontosabb külpiacunknál, Németországban a kereslet hiánya miatt súlyos kihasználatlansággal küzdenek a gyárak. Európa egyik legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen ezért leépítést tervez, miközben a francia Stellantis értékesítései 25 százalékkal estek vissza novemberben. Ez a hektikus nemzetközi helyzet, továbbá a szomszédunkban zajló háború káros hatásai óhatatlanul begyűrűznek és visszafogják az exportvezérelt magyar gazdaság és ipar teljesítményét.

Felidézik: a kormány célja, hogy 2025-ben három százalék fölötti bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, továbbá segítse az ipari termelés helyreállását, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba.

A magyar gazdaság növekedését szolgáló, Új Gazdaságpolitikai Akcióterv három kulcsterületre fókuszál: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítása, valamint a kis- és középvállalkozások segítése és fejlesztése. A kkv szektor termelékenységének javulását a Demján Sándor-program támogatja, amely 1400 milliárd forintnyi forrást biztosít, ezen belül pedig a kormány kedvezményes hitelekkel és egy százmilliárd forintos tőkeprogrammal is ösztönzi a vállalkozásokat. Az akcióterv intézkedései érdemben járulnak hozzá a fogyasztás további bővüléséhez és a hazai ipar teljesítményének megerősödéséhez.

A hazai ipar teljesítményét érdemben fogják javítani azok a jelentős gigaberuházások is, amelyek folyamatosan kapcsolódnak be a nemzetgazdaság termelésébe, mint például a CATL, BYD, BMW, SEMCORP vagy az EcoPro – emeli ki az NGM közleménye. 

A kiskereskedelem után az ipar is erőteljesen kezdte a negyedik negyedévet, éves bázison ugyan 3,1 százalékkal csökkent a termelés volumene, azonban ami a kilátások kapcsán fontosabb, havi alapon jelentős, kétszázalékos növekedést ért el az ágazat

kommentálta a friss adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

A KSH a szokásoknak megfelelően az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat ágazati bontásban, csak azt, hogy az alágak többségében bővült a termelés, miközben a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában visszaesés következett be. Ezeken az elsősorban exportorientált területeken tehát továbbra is érződik a külső kereslet gyengélkedésének hatása.

Az elemző úgy véli, hogy habár a tegnap publikált német ipari rendelésállomány adatok már kismértékben kedvezőbb képet festettek legfontosabb külpiacunk helyzetét illetően, a ma reggeli termelési adatok ismét negatív meglepetést okoztak, a várt egyszázalékos bővülés helyett havi bázison egy százalékkal esett vissza a német ipar termelése. Ebben elsősorban az energiaágazat jelentős, 8,9 százalékos havi zsugorodása játszotta a szerepet, de a többi terület, közte az autóipar is, gyenge teljesítményt nyújtott. Emellett termelési oldalon a trend változatlanul csökkenő pályán halad, amely tovább erősíti a gyenge kilátásokat és a bizonytalanságot.

– Az októberi ipari termelési adat ismételten óvatos bizakodásra adhatna okot a negyedik negyedéves növekedést illetően, ugyanakkor egyhavi adatból továbbra sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Továbbra is kérdéses, hogy csak egyszeri megugrás következett-e be, illetve a felmérések, valamint a külpiaci hírek is változatlanul kedvezőtlen képet festenek. Az ipari termelés felfutására szükség lenne a gazdasági növekedés dinamizálásához, ehhez ugyanakkor elengedhetetlen a külső kereslet rendeződése – összegezte az elemző.