A 16. szankciós csomagot az Európai Bizottság a háború kezdetének február 24-ei harmadik évfordulójára tervezi. A szankciós csomag célja egyrészt az Oroszországból származó alumíniumimport megtiltása – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a legújabb Oroszország elleni büntetőpintézkedések hatálybalépését és főbb tartalmi elemeit. Kifejtette: eddig a szankciók az alumíniumra magára nem, csak egyes alumíniumtermékekre terjedtek ki, mint például drótokra, csövekre, fóliákra, ami eddig a teljes alumíniumimportnak mindössze a tizenöt százalékát tette ki.
(Fotó: ANDER GILLENEA / ESSENTIAL/AFP or licensors)
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az alumíniumimportot már korábban betiltotta, ám az EU ezt eddig néhány tagállam tiltakozása miatt nem tette meg. A szankció hatásai összességében korlátozottak lennének, hiszen az EU alumíniumimportjának mindössze hat százaléka jött tavaly Oroszországból, bár természetesen ez a kiesés is okozhat némi áremelkedést, tekintettel a kisebb kínálatra. Ugyanakkor az alumínium behozatalának tiltása vélhetően csak fokozatosan történne meg.
Szintén felmerült az orosz LNG-szállítások betiltása. Ez a gázárak ismételt emelkedéséhez vezetne az unión belül. Ennek támogatása érdekes kérdés lesz, hiszen olyan tagállamok használnak egyre több LNG-t, akik egyébként nem szokták ellenezni a szankciókat – ilyen például Spanyolország, Belgium és Franciaország.
A legújabb intézkedések kapcsán érdemes felidézni, három Oroszország elleni szankciós csomagot fogadtak el az unió tagállamai, így összesen tizenöt alkalommal hoztak büntetőintézkedéseket az orosz–ukrán háború kitörése óta.
A 13. szankciós csomagban egyrészt bővült a szankciós listára került magánszemélyek és cégek köre. A szankcióra kerülők köre a hadiiparból, a logisztikából, a jog területéről, illetve a gyermekek deportálásában résztvevők közül került ki – sorolta Regős Gábor. A szankciós csomag bevezetett további kereskedelmi korlátozásokat is, amelyek célja elsősorban a dróngyártás nehezítése volt – erre már korábban is volt szándék, úgy látszik, nem nagy sikerrel. Érdekesség, hogy itt olyan cégek működését is korlátozták, amelyek harmadik országokban (például Kínában vagy Szerbiában) működnek. Egészen pontosan a 27 szankcionált cégből 17 orosz, 4 kínai és 6 származik további nem EU-s országból – tette hozzá a vezető közgazdász. A korábbi szankciók kijátszása kapcsán előírták, hogy az uniós cégeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a harmadik országokban működő leányvállalataik ne vegyenek részt a szankciók kijátszásában, illetve a harmadik országnak átadott know-how esetében biztosítani kell, hogy azt ne használják fel Oroszországnak szánt magas prioritású termékek gyártására.
A 15. szankciós csomag az orosz árnyékflottát és az Oroszországnak drónokat gyártó kínai cégeket célozza meg, ezen kívül további személyeket és szervezeteket vesznek fel a szankciós listára – ismertette Regős Gábor. Az időtartamokról elmondta, a szankciók legnagyobb részét jelenleg március közepéig tartják fent, akkor kell majd a meghosszabbításukról dönteni, a korábban bevezetett szankcióknál a határidő január 31.
