Növekedést várnak: a hazai vállalati szektor optimistábban vág neki az évnek

A közel 400 hazai céges döntéshozó körében végzett felmérésből kiderül, hogy optimistábban vág neki az idei évnek a hazai vállalati szektor. Többen számítanak növekedésre, mint tavaly, a cégek harmada tervez létszámbővítést – derült ki a világ vezető HR szolgáltatója, a Randstad legfrissebb 2025 HR Trends című kutatásából.

Fotó: Shutterstock

A hazai vállalati szektor a 2025-ös évnek kicsivel optimistábban vág neki: tavalyhoz képest öt százalékkal többen – összesen a felmérésben részt vevők fele – számítanak növekedésre, emellett kilenc százalékra esett azok száma, akik a bevételük csökkenésére számítanak. A növekedést prognosztizálók kétharmada négy-tízszázalékos növekedést vizionál. Kimondottan pozitívan a válaszadók 21 százaléka tekint 2025-re, ők nettó árbevételük ennél is nagyobb növekedésével számolnak. A románoknál 43 százaléka, a cseheknél pedig csak 29 százaléka vár növekedést, azaz végre optimistábbak vagyunk régiós versenytársainknál – közölte a Randstad. 

Bár a növekedés átlagos mértéke az infláció csökkenésével szerényebb, viszont míg tavaly nagyon szélsőségesek voltak a várakozások: vagy nagy növekedést, vagy nagy csökkenést vártak, most sokkal kiegyensúlyozottabb a kép. Kivételt ez alól az egész kontinensen küszködő autóipar képez, igaz az idén elinduló zöldmezős beruházások némileg árnyalják a képet. 

Az ágazatokat tekintve a fogyasztási cikkek kereskedelme és a hotel és vendéglátóipari szektor a legbizakodóbb – tavalyhoz képest is optimistább –, de a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykedő cégek többsége is árbevétele növekedésére számít. 

Hosszú évek óta most először az építőiparban is végre többségben vannak a növekedést várók, az ő optimizmusuk pedig a tágabb gazdasági klíma változásának is indikátora lehet. Bár tavalyhoz képest kevésbé borúlátók, mégis a legkevésbé magabiztosak a növekedés kérdésében az üzleti szolgáltató szektorban (BSS) dolgozók.

Bizakodásra adhat okot a cégeknek az, hogy az üzleti kihívásokat tekintve az alacsonyabb inflációnak köszönhetően csökken a bérnyomás: a tavalyi felméréshez képest nyolc százalékkal kevesebben jelölték meg kihívásként a megnövekedett bérköltségeket – bár továbbra is nagy jelentőséggel bír, a válaszadók hetven százaléka említette. A legfőbb üzleti kihívások között szerepel a működés megnövekedett költsége (46  százalék), valamint az egyre hangsúlyosabbá váló hatékonyság is – utóbbi idén 18  százalékkal nőtt 43  százalékra.

Stabilizálódó létszámbővítés

Az utóbbi években egyre csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. A 2022-ről 2023-ra történő drasztikus csökkenés után stagnálni látszik azoknak a száma, akik létszámbővítést terveznek. Tavaly és idén is a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott az év első felére vonatkozó létszámbővítési tervről. Az előző évhez képest kicsit csökkent a „silent rightsizing” eszközét alkalmazók, azaz azok száma, akik a távozókat nem pótolják (idén a cégek 13 százaléka), ugyanakkor majd azonos mértékben növekedett azok száma, akik elbocsátást terveznek (idén a cégek 10  százaléka). Az iparágakat tekintve az IT és telekommunikációs vállalatoknál, valamint az üzleti szolgáltatói cégeknél a legerősebb a létszámbővítési szándék.

 

 

Irreális bérigény és tapasztalathiány

A toborzási folyamat során most is, ahogy évek óta az irreális fizetési elvárások jelentik messze a leggyakoribb problémát, de idén öt százalékkal kevesebben, a válaszadók 83 százaléka számolt be erről a kihívásról. Egyre nagyobb problémát jelent a jelöltek limitált munkatapasztalata vagy teljes hiánya – az előző felméréséhez képest 14 százalékkal többen, a döntéshozók 69 százaléka jelölte meg ezt akadályként. Ezeken felül a nem megfelelő nyelvtudás, valamint a cég által kínált home office lehetőség. A HR kihívások megoldását a szakemberek többsége már nem csak a fizetések emelésében látja, hanem az oktatásban és a tréning programokban is, amelyek akár kulcstényezők is lehetnek a produktivitás növelésében is. Ezeket tavalyhoz képest tíz százalékkal többen, a válaszadók 75 százaléka látja megoldásnak, a fizetésemelést kilenc százalékkal kevesebben, 68 százalékban jelölték meg. 

2024-ben a felmérésben részt vevők harmincnégy százaléka tervezett 11-15 százalékos béremelést, de végül öt százalékkal többen, 35 százalékuk emelte ennyivel a fizetéseket; a cégek négy százaléka 16-20 százalékos emelést is megengedhetett; míg a cégek mintegy fele hat-tízszázalékos emelést valósított meg.

2025-ben a válaszadók 96 százaléka tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinaminkája jelentősen lassul.

A felmérés szerint 15 százaléknál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61 százalékánál hat-tízszázalékos fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük egy-ötszázalékos emeléssel tervez és idén már csupán 8 százalék kíván végrehajtani 11-15 százalékos emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21 százaléka, az ipari gyártásban tevékenykedők 13 százaléka vagy az ingatlan/építőipari vállalatok 12 százaléka).