A hőszivattyúk, amelyek „családjába” valójában a klíma is beletartozik, villamos energiát fogyasztó fűtő- (és hűtő-) berendezések, amelyek hasonló mechanizmusokat alkalmaznak, mint a hűtőszekrények. Innovációja abban rejlik, hogy a hőt nem előállítja, hanem „csak” a meglévő hőt továbbítja, ami hatékonyabb és kevésbé környezetszennyező, mint a hagyományos fűtés. A tipikus lakossági hőszivattyúk egy egység villamos energiát fogyasztanak négy egység hőteljesítmény előállításához. A hő forrása lehet talajvíz/termálvíz, földhő, hulladékhő vagy a környezet levegője is.
– Bár ígéretes beruházásnak tűnhet, nem szabad, hogy az olcsó hőenergia miatt elmaradjanak az utólagos hőszigetelések – hívta fel a figyelmet Zay Balázs.
Kérdésünkre elmondta azt is, hogy létezik még egy megoldás, ami bár az ingatlan energetikai besorolását nem növeli, komfortosabbá teszi a konvektoros fűtésű lakásokat. Ez pedig a helyi fűtés használata a fürdőszobában. Ilyenek például az elektromos törölközőszárítós radiátorok, ezek kis beruházással telepíthetők. Ráadásul létezik infrapaneles változat is. Ezek már 95-98 százalékos hatásfokúak, az elektromos fűtések között nagyon jók. A hozzájuk tartozó okos termosztátot be lehet programozni, hogy a fürdés idejére legyen meleg, ne kelljen a konvektorokat feltekerni és az ajtókat nyitva hagyni, hogy fürdeni lehessen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!