Óvatosan a konvektor cseréjével!

Inkább korszerűsíteni érdemes a konvektoros fűtést, semmint kondenzációs kazánra cserélni. A hőszivattyú jó, ám költségigényes megoldás lehet, rásegítő vagy kiegészítő fűtésnek pedig érdemes lehet klímát alkalmazni, a fürdőszobában pedig törölközőszárítós radiátort.

– A zárt égésterű kondenzációs kazán kiváló technológia, akár 110 százalékos hatásfokkal is üzemel a kondenzáció lévén, de a klímasemlegességi cél miatt várható a földgáztüzelés betiltása. Ez gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy az elromlott készülék helyett nem lehet újat venni. Éppen emiatt került ki a tavaly indult energia-korszerűsítési otthonfelújítási programból ez a lehetőség, ott is már csak a hőszivattyút fogadják el – mondta el lapunk megkeresésére Zay Balázs, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak kapcsán, miként érdemes a gázkonvektoros fűtést korszerűsíteni.

Jelezte: a jelenlegi szabályozási környezetben, főként az Európai Uniós elvárások miatt, nem éri meg a konvektort kondenzációs kazánra cserélni. Ha valakinek régi őrlángos konvektora van a legköltségkímélőbb megoldás 80-90 százalékos hatásfokú új készülék beszerzése. Létezik olyan változat is, ami még használati meleg víz előállítására is képes. Az okosítás is jó irány a fejlesztésre, érdemes akkor fűtenünk, amikor ténylegesen szükségünk van a melegre. 

– A klíma felszerelése viszonylag pénztárcabarát alternatíva lehet, azonban nem hangtalan megoldás, hálószobákba emiatt nem is feltétlenül javasolt, de kiegészítő fűtéssel együtt használva egész jó. Így például klíma a nappaliban és a folyosón, a szobákban pedig infra kiegészítő fűtés – magyarázta a kutató. Ritka viszont, ha valakinek a klímaberendezés legyen az egyetlen vagy elsődleges fűtése.

Hőszivattyús rendszer kiépítése összességében nem számottevően drágább, mint egy cirkós rendszer – feltéve, ha nem korszerűsítünk, hanem újonnan építjük ki, mert nem kell duplán bélelt kéményt építeni hozzá, azonban az ára nagyban függ meglévő infrastruktúrától, például a „H tarifás” mérőhöz szabványosítani kell-e a mérőhelyet. Ez és a három fázis kiépítése már költséges lehet, ráadásul utóbbit nem is minden településen engedik. A főváros környéki agglomerációs települések, ahol ugrásszerűen nőtt a lakosságszám, ilyenek lehetnek. Ráadásul a kültéri egység működése zavarhatja a szomszédokat, valamint a legtöbb helyen nem lehet utcafrontra telepíteni.

A hőszivattyúk, amelyek „családjába” valójában a klíma is beletartozik, villamos energiát fogyasztó fűtő- (és hűtő-) berendezések, amelyek hasonló mechanizmusokat alkalmaznak, mint a hűtőszekrények. Innovációja abban rejlik, hogy a hőt nem előállítja, hanem „csak” a meglévő hőt továbbítja, ami hatékonyabb és kevésbé környezetszennyező, mint a hagyományos fűtés. A tipikus lakossági hőszivattyúk egy egység villamos energiát fogyasztanak négy egység hőteljesítmény előállításához. A hő forrása lehet talajvíz/termálvíz, földhő, hulladékhő vagy a környezet levegője is. 

– Bár ígéretes beruházásnak tűnhet, nem szabad, hogy az olcsó hőenergia miatt elmaradjanak az utólagos hőszigetelések – hívta fel a figyelmet  Zay Balázs.

Kérdésünkre elmondta azt is, hogy létezik még egy megoldás, ami bár az ingatlan energetikai besorolását nem növeli, komfortosabbá teszi a konvektoros fűtésű lakásokat. Ez pedig a helyi fűtés használata a fürdőszobában. Ilyenek például az elektromos törölközőszárítós radiátorok, ezek kis beruházással telepíthetők. Ráadásul létezik infrapaneles változat is. Ezek már 95-98 százalékos hatásfokúak, az elektromos fűtések között nagyon jók. A hozzájuk tartozó okos termosztátot be lehet programozni, hogy a fürdés idejére legyen meleg, ne kelljen a konvektorokat feltekerni és az ajtókat nyitva hagyni, hogy fürdeni lehessen.